Mitől szép? A szép attól szép, hogy tetszik. A csallóközkürti templom szép.
Attól szép, hogy tetszik. Jólesik ránézni, harmóniát áraszt, és nagyon egységes a díszítése. Az egységes látványban sokszor ott bujkál a szépség. Néha azt hisszük, mi magunktól nem mondhatjuk ki valamiről, hogy szép.
Angyalok egy robbantás márványcsonkjaiból! A kürti templom angyalait Mária Terézia felrobbantott pozsonyi lovas szobrának maradványaiból faragta Rigele Alajos. A megbízó pedig Szép Lajos plébános és nővére voltak 1933-ban.
Egy festett képről például csak egy szakember mondhatja ki, hogy nagyon szép. Vagy csak a régi lehet szép. Sokszor nem hiszünk a saját szemünknek. Pedig dehogy. Mennyi tárgyat és épületet láttam már, ami régi volt, csak szép nem volt. Az értéke a régiségében rejlett, nem a szépségében. Egy hosszú gyalogos séta után pihentem meg a kürti templomban. Épp egy keresztelő folyt. Lehuppantam a padra, és tágra nyílt szemmel rácsodálkoztam az épületre.
Hiszen ez nagyon szép! Hatásos, egységes, a színei mészmosottak: szóval egészen elvarázsolódtam.
Ki teremtette és őrzi ezt a csodát? – kérdeztem. Mindjárt szabadkoztak, elsőként a pap, hogy ez ám nem régi! Nem régi, de szép, bólogattam. Nem értette. Valamikor egy tudós azt írta, hogy a szépség tudatos önámítás. Hát nem. A szép olyan, mint ez a falusi templombelső itt. Kürti templom, szép vagy, legyenek rád büszkék a hívek, s őrizzenek, mert minden szépség őrzőt kíván!
1276. A kürti templom – legalábbis a beépített maradványok – egyáltalán nem újak. A templom alapja Árpád-kori. Ami azt jelenti, hogy papocskájának, Jánosnak a nevével már találkozunk egy 1276-ból származó okiratban.
1482-ben kerül a templom tornyába máig használt nagyharangja – s ott van most is, de áll még a régi torony is. Ekkor építhették újjá a templomot, ami a szemtanúk szerint „rendkívüli szépségű”. Csúcsíves, kőcsipkés, tehát gótikus stílusú, tanító falfestésekkel. A további korokban állapota leromlik, megjavítják, majd megint csak rom... Ám ezen nem is csodálkozhatunk, mert közben elpártolnak a kürtiek a katolikus hittől. Majd mikor megelégelik a protestáns vallás örömeit (elég hamar), újra katolikus papot kérnek – de bizony akkor már sokáig kellett rá várni. Majd 350 évig nem volt saját papjuk.
1933. Emlékezetes évszám ez a kürti templom életében: újjáépítik. Gondoskodó plébánost kapott ugyanis Szép Lajos személyében, aki előtte a budapesti várplébánia káplánja volt. Szép Lajos mindent maga intéz, a tervezést, az építkezést, a régi alapokra kerülnek az új templom falai. A kürtiek ma is sokat emlegetik, még szülőfalujába is elzarándokoltak, hogy többet megtudjanak az építés körülményeiről.
A kürti régi nép, a honfoglaló magyarokkal érkezett: erre bizony büszkének lehet lenni.
Állítólag egy pesti templomot másoltak le a belső festéssel, de nem tudják, hogy melyiket. Szép Lajos az átadást már nem érte meg. Azt mondják, a nagy forróságban felhevült testtel megfürdött egy tóban, tüdőgyulladást kapott, s meghalt.
Fotó: Dömötör Ede
