Ha Nagykürtösről Losonc felé utazunk, elhaladunk egy kis község, Alsósztregova mellett. Ha van egy kis időnk, álljunk meg itt, érdemes. Nemrégiben ugyanis a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma kívül-belül felújíttatta a gondozásukra bízott Madách-kastélyt.
Imádom a kézműves szappanokat! Azelőtt nagyanyáink egy hatalmas üstben, mindenféle romlott zsiradékból, fahamuból készítették a szappant. Ma már játszi könnyedséggel készíthetünk illatos, krémes kézmosót. Lássuk hát!
Az ipolyszalkai Dikácz Zsuzsanna a helyi tájházat vezeti. Sok tájházat láttam már, egyik szebb, mint a másik – de élő tájházban még nem jártam. A búzavirágos ház gyerekzsivajtól hangos: sütnek-főznek, régi mesterségeket tanulnak.
Az egyik férfi, a másik kettő nő – az egyikből apa lesz, a másik kettőből anya. Olvassák szeretettel három színművész, Szvrcsek Anita, Molnár Xénia és Olasz István gondolatait.
Jarábik Gabriella neve ismerősen cseng a fülünkben. Ki innen, ki onnan ismeri: az amatőr színjátszók a Jókai Napokról, mások inkább a sajtóból, ahol mint a pozsonyi magyar kultúra múzeumának igazgatóját láthatják-hallhatják.
A Szent András-templom a komáromi régió legimponzánsabb barokk emlékműve. Szépsége vetekszik a győri és a nagyszombati templomokéval, ennek ellenére méltatlanul háttérbe szorult.
Szeptember 15-én, a pöstyéni Cinematik fesztiválon mutatják be a Deti (Gyerekek) című új szlovák filmet, amelynek számos magyar vonatkozása van. Bandor Évával beszélgettünk.
Édesanyám Gömörben született. A kis házat, amelyben gyerekkorát töltötte, nem adta el. Kellemes kis nyaralóvá változtatta, illetve olcsó panzióként is szolgál, már ha nagy ritkán arra vetődik valaki. A kis házacskát már egy ideje pani Dáša lakja.
Bármerre is sodorja őket a sors, mindig kiderül: az emberek mindenhol csak emberek. Szívünk mélyén egyformák vagyunk: barátságra és szerelemre vágyunk.