Lesz itt a Felvidéken vagy a Csallóközben magyar ember ötven év múlva? Sorozatunkban a beolvadás miértjeire keressük a választ. Szentandrási Tibor bölcsésszel beszélgettünk.
Lesz itt a Felvidéken vagy a Csallóközben magyar ember ötven év múlva? Vagy páran itt maradunk folklórelemnek, hogy mutogassanak, mint a kurta szoknyát? Sorozatunkban a beolvadás miértjeire keressük a választ.
Gyurgyík László szociológus és demográfus évek óta a szlovákiai magyarság szerkezetét vizsgálja. A számok nem hazudnak: fogy a felvidéki magyarság. Vajon miért?
Olyan férfiakat választottunk, akik attól igaziak, hogy hús-vér emberek, esendő emberi tulajdonságokkal, és már megtalálták az igazi nőt, vagy még keresik. Mr. Tökéletest meghagytuk a királylányoknak.
Virágh Marikát az Új Nő Szépe döntőseként ismerte meg a szerkesztőségünk. Szenvedélye a fotózás, és meglepetésünkre a mi szakmánkat választotta: szerkesztőként és fotóriporterként dolgozik. És most elmondja az életét. Mind a 35 évét.
Vadkerty Katalin történész a XX. századi felvidéki magyarság meghurcoltatását dolgozta fel. Milyen hatással volt mindez az itt élő magyarságra? Erre kerestük a választ.
Lesz itt a Felvidéken vagy a Csallóközben magyar ember ötven év múlva? Vagy páran itt maradunk folklórelemnek, hogy mutogassanak, mint a kurta szoknyát?
A kurta szoknya a világon egyedülvaló viseletnek számít. Bart, Bény, Garampáld, Kéménd, Kisgyarmat, Kőhídgyarmat – hat dél-szlovákiai magyar falu, ahol ez a különleges viselet megtalálható, a napjainkig őrzik, és bekerültek a Felvidéki Magyar Értéktárba.
Zárug Zita és Harkányi Árpád egymásba szerettek, majd úgy döntöttek, hogy összeházasodnak, és nászútra mennek. Mindebben még nincs semmi különleges, viszont a mézeshetük közel 224 hétig tartott.
