Régóta ismert tény, hogy az alkohol hamarabb fejébe száll a nőnek, mint a férfinak. Az alkohol „példájából” kiindulva felvetődik a kérdés: befolyásolja-e a beteg neme a gyógyszerek hatását?
Orvosi lexikonunk úgy definiálja az agyrázkódást, mint a fejünket, koponyánkat közvetlenül érő erőbehatásra létrejövő eszméletvesztéses állapot. Mit fontos tudni róla?
Napjaink orvostudományának egyik forrongó kérdése az őssejtekkel való gyógyítás. A kérdésnek nemcsak tudományos, hanem világnézeti és erkölcsi vonzata is van. Nem lesz tehát haszontalan, ha a leendő kismamákat beavatjuk az őket érinthető problémakörbe.
Az orvostudomány napjainkban igazolta: nemcsak a felnőttek, hanem a csecsemők hallgatása is anyanyelvükön történik. Sőt, mi több: már a magzatnak is van „anyanyelve”.
Egy 1974-ben, Mexikó fővárosában tartott orvostudományi kongresszus szokatlan módon került be a járványtan világtörténetébe. A záróülésen ugyanis a résztvevők közel fele nem jelenhetett meg, mivel a kongresszus ideje alatt súlyos hasmenést kapott.
Az orvosi szakirodalom „időablaknak” nevezi a tünetek kialakulásától a segítség kéréséig/érkezéséig tartó időt. Nos, ennek az időablaknak különös jelentősége van az orvoslás számos területén.
A terhesség nem betegség, de mégiscsak „más” állapot, mint az egészség. Az anya testében a fogamzás után több olyan változás indul be, melyeknek fő célja az egészséges, érett magzat kihordása. Egyik ilyen változás a véralvadási hajlam fokozódása.
Az ütőerek falának megkeményedésével (szklérosz görögül kemény) és mészlerakódással járó érelmeszesedés – népbetegség. Kevésbé köztudott, hogy létezik egy másfajta „szklerózis” is...