Amióta világ a világ, az ember kutatja az alternatív utakat a gyógyászatban. Már őseink is hittek a természet gyógyító erejében, hiszen a saját bőrükön tapasztalták a gyógynövények hatását. Ez a tény nem a modern orvostudomány ellen szól, sokkal inkább azt sugallja: igenis kiegészítheti egymást a klasszikus orvoslás és az alternatív gyógyászat! Írásunkban a csodatévő növények világába kalauzoljuk el az olvasót – avagy tudjunk meg mindent a Bach-virágterápiáról!
Míg a hagyományos orvoslás legtöbbször a testre koncentrál, a test és a lélek szoros kapcsolatát főként az olyan alternatív gyógymódok hangsúlyozzák, mint a homeopátia, a biorezonancia, az akupunktúra – illetve ide tartozik a Bach-virágterápia is (ejtsd: bacs). A klasszikus orvoslás ugyan nem veti el ezeket a gyógymódokat, de szerepüket inkább a megelőzésben látja. Ugyanakkor én azt is megéltem már, hogy a háziorvos homeopátiás szirupot ajánlott egy bizonyos problémámra…
De mi is az a Bach-terápia?
A dr. Edward Bach nevéhez fűződő gyógymód közel sem új keletű: több mint 70 éves múltra tekint vissza. A századfordulón tevékenykedő angol orvos az elsők között mondta ki, hogy testet gyógyítani igazán csak a lélekkel együtt lehet: készítményeit – virágesszenciáit, pasztilláit – ma is forgalmazzák a gyógyszertárak, kereskedések. (Sőt: többnyire az orvostársadalom sem zárkózik el előlük, bár ez erősen orvosfüggő.) Hogy miről szól pontosan a módszer? Mondhatni, semmi új a nap alatt, hiszen a gyógynövények hatását már az őskorban is ismerték, és évezredek óta alkalmazzák.
Tulajdonképpen a gyógyszeripar is ebből nőtte ki magát: a laboratóriumi körülmények között előállított gyógyító vegyületek csak később terjedtek el. Hogy miben volt akkor úttörő Bach? Rájött, hogy nem elég a növény alkotórészeivel kísérletezni, hanem annak „gyógyító energiáit” is ki kell vonni. Utóbbit speciális eljárással végzik, s alkoholban tárolják – betegség esetén pedig az így kapott esszenciát alkalmazzák.
Felmerülhet a kérdés az Olvasóban: hogyan nyerik ki az energiát? Hiszen az energia megfoghatatlan! Bach úgy tartotta, hogy míg a látható testi tüneteket fizikai szerekkel kell kezelni, a láthatatlan lelki okokat annak megfelelően láthatatlan energiával, ún. rezgésekkel lehet a gyógyulás útjára terelni. Egyedül hit kérdése, hogy el tudjuk-e fogadni az állítását.
Az emberi test aurája
Dr. Edward Bach hitte, hogy az emberi test körül energetikai rétegek találhatók, melyek rezgéseket bocsátanak ki, és állandóan változnak. Pontosabban négy ilyen mezőt különböztetett meg: fizikai réteget, emocionális réteget, mentális réteget és transzperszonális réteget. Ennyi alapinformáció elég ahhoz, hogy megértsük: a betegség nem más, mint diszharmónia, vagyis zavar az aura rétegeiben. (A zavar hosszú ideig jelen van az auránkban, mielőtt a betegségnek testi tünetei jelentkeznek.) Bach úgy tartotta, hogy ezeket a zavarokat a növények energiáival helyre lehet állítani. Továbbá kijelentette, hogy a legtöbb betegség eredete az ember emocionális vagy mentális síkján keresendő. Persze lehetünk szkeptikusak a virágterápiával szemben, nem árt azonban tudatosítani: a modern orvostudomány sem tagadja azt a tényt, hogy a testi tünetek nagymértékben összefüggenek az ember lelki síkon való megéléseivel. Vagyis a sok szorongás, stressz és bánat hosszú távon beteggé tehet minket.
38 esszencia
A Bach-virágterápia alapja 38 esszencia, melyek a virágokból kivont energiákat tartalmazzák. Minden egyes esszencia frekvenciamintája megfelel egy-egy lelki frekvenciamintának. Az emberi lélek a virágfrekvencia segítségével kiutat talál a zűrzavarból, aurájában visszaáll a rend és az egészséges rezgés, ami harmóniát hoz létre a test és lélek között. Mindezt mellékhatások nélkül éri el a Bach-virágterápia. A természetgyógyászat éppen ezért szelíd és lágy gyógymódnak tartja, amely ajándék a gyógyulni vágyó, belső harmóniára és egészségre törekvő embernek.
Bach növényei
Egyáltalán nem kell ismeretlen, titokzatos növényekre gondolnunk. Bach felhasználta többek között a fehér virágú vadgesztenyét, a nebáncsvirágot, a diót, a szilfát, a gyertyánt, akárcsak a katángkórót és az apróbojtorjánt. A terápia pozitív hatása akkor érezhető leginkább, ha a beteg valóban akarja a gyógyulást. A negatív gondolatok és az önismeret hiánya gátolják az esszencia hatását.
A betegség gyógyítása két fázisban történik. Az első üveg esszencia használatakor az ember szembesül a problémájával és ráeszmél az okokra. Ehhez mély önismereti munkára van szükség. A gyógyulni vágyónak döntést kell hoznia, hogy valóban akar-e változásokat eszközölni az életében (sokszor ez kell a teljes gyógyuláshoz). A második üveg használatával kezdődik meg a megbillent egyensúly helyreállítása. Idővel érezhető lesz a belső béke, a megnyugvás, és ezzel együtt eljön a gyógyulás is.
Milyen betegségeknél alkalmazható a terápia?
Krónikus betegségek, allergia, depresszió esetében is lehet próbálkozni, de maga a terápia nem konkrét betegségekre, inkább problémakörökre fókuszál. Ilyen a félelem, a stressz, a pánik, a rémálom, a zaklatottság, a szorongás. Ezek az érzések, sajnos, a mai kor emberének közel sem ismeretlenek: a világban uralkodó káosz és diszharmónia ugyanis erősen lecsapódik gondolatainkban, érzésvilágunkban.
„Minden a gondolattal kezdődik. Semmi sem létezik, ami nem lett volna korábban gondolat” – fogalmazza meg az egyik Bach-terapeuta. A gyógyulás hossza Bach szerint függ az auramezőkön észlelhető zavar nagyságától, vagyis nagyobb zavar esetén hosszabb ideig tart a harmónia visszaállítása.
Higgyünk-e benne?
Ha beírjuk az internetes keresőbe a „Bach-virágterápia” kifejezést, cikkek garmadája jelenik meg pró és kontra. Egyes orvosi oldalak egyenesen átverésnek titulálják a homeopátiával és a többi alternatív gyógyászattal együtt, míg másoknak nincs ellenvetésük a virágterápiával szemben.
Én azt gondolom, lehet a virágterápiában hinni és nem hinni, de azért tegyük a kezünket a szívünkre: nagyon kényelmes lenne, ha elég lenne néhány csepp vagy pirula, s rövid idő alatt meggyógyulnánk?
Bár rengeteget segíthetnek – önmagukban, sajnos, sem a virágesszenciák, sem a hagyományos tabletták nem fogják száz százalékban megoldani a problémánkat. Tennünk is kell a gyógyulásért! A ma annyit emlegetett önismereti munka elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes értékű, kiegyensúlyozott, egészséges testi-lelki életet éljünk. Mellette persze kereshetjük-kutathatjuk, hogyan tehetnénk életünket még inkább élhetővé.
