Ma már nem csupán a külföldi szexfilmeket szinkronizálják alpári hangneműre – minden térfélen a csúnya beszéd dívik.
Se az ágyban, se az irodalomban nem tudunk szépen beszélni a szeretkezésről. A meglévő szavak vagy orvosiak, vagy obszcénok.
(© AI által készített)
Csúnya!
A népnyelv csúnyának nevezte a női nemi szervet – miközben ez a gyönyör és az élet forrása. Már miért lenne csúnya? De a többi kifejezés – a buksza, a muff, a puna – sem különb.
Csúnya szavakkal
A szexualitást régen a csúnya testiséggel azonosították, ezért nemigen beszéltek szépen róla. (Bár ez sem igaz, hisz a sötétnek tartott középkorban keletkezett Dekameron nem épp a csúnya szavairól ismert.) Pedig ha nem beszélünk róla szép szavakkal, akkor nem is tudjuk szépen megélni a szerelmet vagy a szexet. Régen az újságokban sokszor latin kifejezéseket használtak a nemi aktus és szervek megjelölésére. Erre szabadult rá az utóbbi években a nyugati szexfilmek szabad beáramlásával a pornó alpári nyelvezete. Ez pedig még mindig azt sugallja, hogy a szex valami alantashoz kötődik – pedig ugye ebből születik meg az ember. A magas irodalmunk sokáig szemérmes volt, nem ábrázolt nemi aktust, inkább hallgatott róla.
Női írók pedig egyáltalán nem beszélhettek ilyesmiről, tőlük aztán egyáltalán nem fogadták el. Miközben az erotikus lírát egy nő teremtette meg az ókorban, Szapphó.
Ungi-bungi
A probléma már a nemi szervek (genitáliák) megnevezésénél elkezdődik. A mai modern irodalom is sokszor csak a káromkodások nyelvezetét használja, vagy lekicsinylő, esetleg trágár, illemsértő kifejezéseket. Még okos férfiak is kocsmai szinten beszélik ki a nőket. Hol vannak a kedves, bensőséges vagy éppen izgató szavak? A behatolásra használt kifejezések közül a legenyhébbek a gyűri a lepedőt vagy az ungi-bungi. A többi nem tűr nyomdafestéket. Pedig a szex nagyon intim terület, és nem csak a testiségből áll.
Legyen gyönyörszótár!
Ha már a nemi szerveinket vagy az aktust is ilyen nehezen tudjuk megnevezni, hogyan tudnánk arról beszélni a párunkkal, mi tehetné örömtelibbé az együttlétet? A nő gyönyörszótára még ennél is szegényesebb, pedig azért akadnak művek, melyekből meríteni lehetne. Ha van feladat a nyelvészek és a jó írók előtt, akkor pontosan az, hogy teremtsék meg a szexualitás méltó szókészletét...
KERESEM A KIRÁLYNÉMAT!
Mindenki megérdemli a boldogságot, kortól függetlenül. Milyen a párkeresés hatvan felett? Szomolai Tibort kérdeztük, aki pikáns tapasztalatait írta meg @párkereső című könyvében.
Szomolai Tibor (62) Alsószeliből indult, ma Rimaszombatban él. Két gyermeke van, egy unokája. Műveiben a kisebbségi lét nagy kérdéseiről ír. Nehéz a Felvidéken magyarnak lenni? A választ megírta a családregényében. Első könyve, a Felvidéki saga tizenegy évvel ezelőtt jelent meg, és óriási sikert aratott. A családregényt a Fáklyavivő, A klán, a Cigányúton és a Párkereső című könyvei követték. Az írás mellett sikeres vállalkozást vezet: erdei gombát, csipkebogyót forgalmaz.
Szomolai Tibor
– Nem tudunk nem beszélni a könyv nyelvezetéről. Nyers, mondhatni obszcén. Nem minden könyvtárban merik elöl hagyni a könyvet...
– A történeten van a hangsúly, miszerint hatvan év felett sem unalmas az élet. Egyáltalán nem az! Nézzük akár a lelki vetületet, akár a szexualitást.
– Nem is a tartalmon ütköztünk meg: de mintha egy pornóújságot olvasnánk! Vagy a könyv épp azt mutatja meg, hogy mennyire nincsenek finom szavaink a nemi életre?
– Én csak ezt a nyelvet ismerem. A könyvvel egy tabutémát szerettem volna körbejárni. Keveset beszélünk a szexről, pedig roppant fontos téma. Hogy értsük: ha valakivel le akarom élni az életemet, akkor mérvadó, hogy ne csupán hasonlóan gondolkozzunk, de a szexben is legyünk összehangolva. Mi, 60 évesek szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem nevelünk már gyereket, a nagy célokat, építkezéseket letudtuk. Tudunk a párunkkal csak egymásra, a saját bensőséges életünkre figyelni.
– Ön úgy véli, könnyebb a párkeresés hatvan felett?
– Könnyebb. Mindent elmondhatsz, hogy neked hogyan jó, mit tehet meg veled a másik, mit szeretsz, mit nem szeretsz.
Leegyszerűsítve: hatvanon túl a párkapcsolat már csak rólunk és az élvezkedésről szól. Tovább megyek: az is fontos, hogy a két félnek hasonló étvágya legyen az ágyban. Férfi és nő akkor alkotnak egy párt, ha e téren is identikusak.
– A gyerekei mit szóltak a könyvhöz?
– Már ismernek. Tudják, hogy szókimondó ember vagyok.
– Ezek szerint saját társkeresésének a történetét írta meg.
– Többé-kevésbé igen, kicsit kifésülve. Kétszer voltam házas, elváltam, és a második házasságom kilenc évvel ezelőtt ment tönkre. Rimaszombatban élek, ott ragadtam, ott vállalkozom. A mostani páromat egy társkeresőn találtam meg.
– Milyen volt a könyv fogadtatása?
– Az emberek nyitottak. A könyvbemutatókon sosem a pikáns részletekre, hanem a témára hívom fel a figyelmet. Azaz: tudnod kell, ki vagy, mit szeretnél az élettől, illetve hol a helyed a világban. Boldog csak így lehet az ember.
Olvass tovább: Keresem a királynémat!
