Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia. Mi a közös ezekben az országokban azonkívül, hogy Észak-Európában terülnek el? Eláruljuk: a felmérések szerint az itt élő gyerekek boldogabbak és elégedettebbek, mint a mieink. Nagyon úgy tűnik, hogy az északi szülők valamit másképp csinálnak.
Aki nemcsak pár napra, turistaként látogat el Skandináviába, hamar észreveszi, hogy az északi szülők lazábban nevelnek, mint mi. Szeretik a nyílt beszédet és a szabadságot, és hagyják, hogy a gyerekeik maguk tapasztalják meg a világot. De mégis melyek azok a főbb nevelésbeli különbségek, melyek kulcsként szolgálhatnak a boldogsághoz?
Köztudott, hogy a skandináv országokban a gyerekeket nem szabad megverni. Először Svédországban hoztak ilyen törvényt, már 1979-ben, és a többi ország követte a példáját. A világon élő gyerekek közül pedig – láss csodát! – a skandináv gyerekek a legboldogabbak a nemzetközi statisztikák szerint. Ezzel szemben nálunk a serdülők jelentős hányada depressziós vagy szorong. Bár nyilván nem csak arról van itt szó, hogy ők nem verik a gyerekeiket. A továbbiakban olvashatunk még néhány érdekességről, melyek inspirációul szolgálhatnak a nevelés tekintetében.
Nem dicsérnek nyakra-főre
A skandinávok szeretik a nyílt beszédet és a szabadságot, és nem dicsérik agyon a csemetéiket. Például ha a gyereknek némi ügyetlenkedés után az építőkockákból végül sikerül felépítenie a házat, nem azt mondják neki, hogy „nagyszerű, csodálatos”, hanem ezt: „Hát, először úgy tűnt, hogy nem fog sikerülni, de te kitartottál, és végül megcsináltad. Ennek nagyon örülök.” Egy ilyen mondat nagy hatással van a gyerek későbbi fejlődésére és arra, hogy elfogadja önmagát. Mi a rossz az első szülő reagálásában? Az, hogy a „nagyszerű, csodálatos” kifejezések nyomást gyakorolnak a gyermekre, aki abban a hitben él, hogy mindig ilyen teljesítményt kell nyújtania. Perfekcionizmusra kényszeríti, ami egészségtelen. Ezzel szemben a második szülő arra tanítja a gyereket, hogy ha elsőre nem is megy, igyekezzen, és akkor sikerülni fog az, amibe belefogott.
A szabad ég alatt
Skandináviában a nevelés alapjának számít a szabadban töltött idő. A gyerekek már az óvodában sokat tartózkodnak a szabad ég alatt: kavicsokat, terményeket gyűjtenek, megismerkednek a kint élő állatkákkal, fára másznak, tapicskolnak a pocsolyákban. Ezek a tevékenységek önállóságra, kreativitásra nevelnek, fejlesztik a képzelőerőt, ráadásul megtanítanak arra, hogy a természet számtalan érdekességet tartogat, szórakozás forrása, illetve megnyugtatja az embert. Ezek a felismerések nagyon hasznosak lesznek később, a serdülő- és felnőttkorban.
Van egy dán kifejezés, a friluftsliv, amely jelentése: a szabad ég alatt végzett tevékenység. Ez kalandot jelent minden korosztály számára, függetlenül attól, milyen az időjárás. Beletartozik a kempingezés, a hosszú séta és a piknikek minden formája.
Mind a felnőttek, mind a gyerekek rétegesen öltözködnek. Esős időben gumicsizmát és vízhatlan felsőruhát hordanak. A skandináv szülők nagy része a téli hidegben is a szabad ég alatt altatja a kisbabáját a babakocsiban, ami többek között jót tesz a gyermek immunrendszerének.
Határokkal, nem félelemkeltéssel
A skandináv szülők meg tudják húzni a határokat. Motiválásra nem az ijesztgetést, a fenyegetést vagy az ultimátumokat használják, hanem abban hisznek, hogy a fegyelmezéshez a legfőbb eszköz a szeretet és a ragaszkodás. Ha ez megvan, akkor a gyermek ösztönösen igyekszik megfelelni a szülő elvárásainak. A szülők büntetés helyett a logikus érvelést használják. Például ha a gyermek nem akarja megenni a vacsorát, nem azzal büntetik, hogy nem olvasnak neki esti mesét. Hagyják, hogy így feküdjön le, és hallgassa a gyomra korgását. Legközelebb majd kétszer meggondolja, hogy a tányéron hagyja-e a vacsoráját.
A „hygge” művészete
Ez a dán kifejezés a lassú életmódra tanít, amelynek során az ember képes érzékelni és élvezni a jelen pillanatot. A családi hygge magába foglalja a pihenést és lazítást, valamint azokat a tevékenységeket, amelyeket a család együtt végez. Ilyen például a társasjáték, a közös főzőcskézés vagy filmnézés. Fő célja az, hogy érezzük: a mi otthonunk egy nyugodt, kellemes hely minden családtag számára.
Nem tabu a meztelenség
A skandináv szülők nem tartják szégyellni való dolognak a meztelenséget. Úgy gondolják, hogy a gyerek ismerje meg a testét, és érezze jól magát benne. Amikor a svéd köztelevízió bemutatott egy óvodásoknak szóló kis dalt, amelyben egy pénisz és egy vagina énekelnek, senki (no jó, szinte senki) nem háborodott fel, a gyerekeknek pedig tetszett. Ennek a szemléletnek köszönhetően várható, hogy azok a gyerekek, akiket kicsi koruk óta arra nevelnek, hogy fogadják el a testüket olyannak, amilyen, és láthatják meztelenül a nem mindig hibátlan testű szüleiket, serdülőkorukban nem fognak szenvedni attól, hogy megváltozik a testük, és bizony nem mindig tökéletes.
Sár? És akkor mi van?
A svéd társadalom természetesnek tartja, hogy a gyerekek a szabadban játszanak. Sáros cipő, lenyúzott térd, piszkos nadrág és kabát – az északi országokban ez annak a bizonyítéka, hogy a gyerek jól érezte magát kint, számtalan kalandja volt, sok fölfedezést tett. A kinti levegőn a gyermek nemcsak az immunrendszerét erősíti, hanem kreativitását is fejleszti, és jólesőn elfárad.
A skandináv országokban a gyerekek és a felnőttek nagy többsége sportol. Úsznak, lovagolnak, kajakoznak, kempingeznek, túráznak, kerékpároznak, jégkorongoznak és fociznak. Közkedveltek a téli sportok is, a hódeszkázás és a befagyott tavakon való korcsolyázás.
Önállóság
A skandináv országokban nem divat a hiperprotektív (túlságosan védő) nevelés. Azért, mert ezek a nemzetek hisznek a felelősségtudatban és a szabadságban. A szülők nem követik a gyerek minden lépését. A kisebbekre az idősebb testvérek és barátok felügyelnek. A svéd, dán és finn szülők önálló játékra szoktatják a gyerekeket, nem avatkoznak közbe, ha a gyerekek összevesznek. Megvárják, amíg maguk között megoldják a konfliktusokat. Ezzel a hozzáállással növekszik a gyerekek önbizalma, amelynek serdülőkorukban és felnőttként is nagy hasznát veszik.
