Árpás Lajos karácsonyfa-csemetéket telepített a bényi szőlőhegyre: és a szőlőhegyből lassan fenyőhegy lett. A tetejére pedig kápolnát épített. A hegyről ma fenyőket árul karácsony táján. Milyen fát vegyünk? – kérdeztük tőle.
A karácsony sarkalatos kérdése ez. Leporolhatjuk a régi műfenyőt, vagy bolyonghatunk a kamionszámra ideszállított fák között a fenyőpiacokon; esetleg kinézhetünk egy fenyőültetvényre (itt őstermelőtől szerezhetjük be a frissen kivágott fát). Árpás Lajosék öt hektáron termelik a vágni való fenyőt a bényi szőlőhegyen.
– Ezüstfenyőből kétfélénk is van, a kék és a zöld: sokaknak ugyanis a karácsony csak zöldben szép – magyarázza Árpás Lajos (63). – Lucfenyőt az visz, akinek fontos a fenyőillat. Fáink 70-80 százalékát a Nordmann teszi ki. Sziluettje kecses, tűlevelei nem élesek és nem hullanak. Dániában termesztik a legnagyobb színvonalon: törvény írja elő, hogy az ültetvények 200 kilométeres körzetében nem lehet más fajtát telepíteni a fajtisztaság megmaradása érdekében.
– Honnan kerültek a fenyők a bényi szőlőhegyre?
– Több mint tíz éve mentünk le a horvát határ melletti Berzence községbe, s hoztuk az első adag fát eladásra. A következő tavasszal már facsemetékért mentünk vissza, s izgatottan telepítettük az első ültetvényt, volt ugyanis egy örökölt szőlősünk. Utána minden évben bővítettünk.
– Kinek az ötlete volt a telepítés?
– A lányomé és a vejemé. Előtte ők foglalkoztak karácsonyfa-árusítással, Magyarországról hozták be a fákat.
– Sík vidékről? Mi azt hittük, a fenyő hazája a nagy hegy...
– A horvát határ mellett egész falvak foglalkoznak fenyőneveléssel. Mi is azt gondoltuk, hogy a fenyő csak a Tátrában érzi jól magát.
A Nagykanizsa alatti falvak lakói mindenhová fenyőfát ültetnek. A horvátoktól eltanulták a csíziót, hogyan lehet fenyőpalántát nevelni; azóta is tőlük vesszük a pótlást.
– Mennyi időbe telik, míg a facsemetéből karácsonyfa lesz?
– Míg a magból facsemete lesz, az is eltart vagy két évig. Mi 4-5 centiméter magas csemetéket telepítünk, 2-3 oldalsó ágacskával. Az első évben alig nő, ha egyáltalán megmarad. A második évben is csak 10 centimétert, a harmadik télen még mindig csak 25 centis. Utána kezdődik csak az intenzív növekedés felfelé és oldalra egyaránt. Míg az ezüst- és a lucfenyő 6-7 év után vágható, addig a Nordmann 8-10 év után lesz piacképes. Idén ötödik éve már csak saját fát értékesítünk, beérett a munkánk gyümölcse. Jelenleg 20-25 ezer fenyőfa áll a bényi hegyen.
– Különböző méretű fenyőik vannak. Ez hogyan lehet?
– A kivágott fenyőt a következő tavasszal új facsemetével pótoljuk. Amik nem eredtek meg, azokat is pótoljuk, de már csak ősszel. Két-három évre van szükség, hogy a csemeték begyökeresedjenek. Bizonyos számú veszteség mindig van. A 100-150 centis fa mellé is lehet csemetét ültetni, s mire a nagy fa kikerül, fácskánk megerősödik. Haszna pedig, hogy a nagy védi a kicsit a kiszáradástól. Legnagyobb problémánk ugyanis az aszály. Száraz telek vannak, hiányzik a félméteres hótakaró, ami tavaszig tartaná a nedvességet. Három éve pont emiatt az új ültetés 100 százalékban kipusztult...
– Milyen magas fákat vágnak ki karácsonyfának?
– Angelika lányom értékesíti a fenyőfát, ő tudja, miből mennyi fogy. A 150-200 centiméter magas fenyők a legnépszerűbbek, bár sokaknak elég a méteres is. Feldíszítve az asztalon az is szépen mutat – idős emberek, egyedülállók viszik főleg. Sokan jönnek azzal, hogy nagy fát szeretnének; de mi számít nagynak? A kétméteres? Illetve nem elég csak a magasságot nézni, hiszen a kétméteres fának 170-180 centis (!) az alsó ágszoknyája. Nem megy a növekedés galiba nélkül. Vannak fenyők, melyek szépen nőnek, sűrű ágazattal. De olyan is van, hogy beszárad vagy lefagy a fa hegye. Ilyenkor új csúcsot kell indítani, ami az évek alatt szépen megkeresi a helyét, s a végén formás lesz.
– Tehát tudnak szépíteni a fa kinézetén? Azt hinné az ember, hogy a fa nő magától...
– A forma sokszor többéves termelői munka eredménye. Ha ráhagyjuk a fára, habitusára jellemző formát vesz fel. A luc például hajlamos hosszú sudarat nevelni, ez pedig keveseknek tetszik. Az emeletek között is megnőhet a távolság, esetleg felkopaszodik, vagy az alja szétterülő lesz. De nem mindegyik fát szükséges metszeni. A szétterülő ágakat azért kurtítjuk, mert keresik a magas, de nem széles fákat. Nem mindenkinek nagy a nappalija; főleg panelben van ezzel gond.
A Nordmann egyik ismérve, hogy alul gyönyörű szoknyát növeszt, felül meg ritka, kopasz. Ezen is metszéssel tudunk segíteni – bár két évet veszítünk, de így nyerünk egy arányos fát. A fenyővel is van munka, sőt. A metszésen kívül a kisebb fákat kapálni kell, hogy a víz a gyökerekhez jusson, majd rendszeresen kaszálunk rotovátorral.
– A fa kiválasztásában is segítenek?
– Kikérdezzük a vevőt a szempontjairól, de azt a fát kell vinni, amelyik megszólít bennünket. Eddig az összes piacérett fánk elfogyott. Még a ház sarkához félreállított satnyácska is elkel, abba is beleszeret valaki. Ezért hagyni kell a vevőt. Sokan választanak távúton. Fénykép készül a fáról, mellette mérővel. Két-három kép után érkezik a válasz, hogy melyiket kérik.
– Milyen szempontok szerint választunk?
– A kék ezüstfenyő ára fele a Nordmannénak, de szúrnak a tűlevelei. Mégis szeretik, mert ha megszúrja a gyerek ujját, az többé nem nyúl hozzá. Szaloncukorra a ritkább fa a célszerű. Szélre rakott díszekkel viszont a sűrű fa mutatós, elég csak rátekerni az égőt. Ma ez a trendi. Mi kérésre tartóba is faragjuk a törzset. A kiszállítás pedig a fiam feladata; a lányom csak leadja neki a rendelési útvonalat. Karácsonyra mindenki megkapja a fáját. Családi vállalkozás vagyunk: én végzem a metszést Angelikával, a facsemeték kiültetése a feleségem dolga, decemberben Bálint a fuvaros, a kaszálást is ő végzi.
– Miért potyog az utolsó nap megvett fa is?
– A konténerekben ideszállított fa korán kivágásra kerül, ezért potyog. Mi szállítás előtt frissen vágunk. Őstermelőtől venni viszont utánajárást igényel. Sokan azért kérik földlabdásan a fenyőt, mert nem kell tartóba faragni; ma kényelmes a nép.
– Mikor indul a szezon?
– Decemberben. Jön vevő messziről is: jóleső érzés számukra, hogy fájuk az Úr Születése- kápolna mellett nőtt fel. A kápolnánál elkészült a 15 keresztúti állomás és a nagy kereszt is. Ezt a környező falukból is lehet látni, mivel ki van világítva. Így sokan érkeznek hozzánk adventi gyertyagyújtásra.
– Mit tanácsol, a korábban kivágott fát hol tároljuk?
– Udvaron, balkonon: a legjobb, ha vízbe állítjuk. Akár azonnal berakhatjuk a víztárolós cserépbe, amelyben majd a szobában lesz. Ne legyen kamrában vagy fűtetlen előszobában. A szállítást segítő hálót se hagyjuk rajta. A reggeli harmatot, a levegő víztartalmát a fa így fel tudja venni, a nedvesség minden ágat elér.
– Milyen talaj kedvez a fenyőnek?
– A savasabb talaj. Egyik erdész barátunk kijelentette, hogy az itteni földet csak a feketefenyő tudja elviselni. Egyrészt igaza volt, mert ezer palántának néha csak a negyede gyökeresedik be. Ez az aszálynak tudható be. A hegy tetejéről szabadeséssel öntözünk, ciszternából. Az itteni talaj a lucfenyőnek és az ezüstfenyőnek kedvez. A Nordmann-fenyő egyszer egy évben hajt, májusban, körülbelül öt centit. Októberben vagy májusban ültetjük: sok a kockázata. Ha a palántát mélyre tesszük, a nagyobb eső bemossa a hegyét, és befullad. Ha nem tesszük mélyre, a júliusi kánikulában kiszárad.
