A kényeztetés, a vágy a kényeztetés után – az ember érési folyamatának része. Emiatt van, hogy egyes gyermekes viselkedésformákat felnőttkorunkban is megőrzünk. A jelenség tudományos neve a „neoténia”.
Minden szakember tudja, hogy az embert éppen az teszi emberré, hogy megőrizte magában a gyermekit. A „nagy gyermekek” ugyanis nem veszítik el azt a képességüket, hogy új dolgokat tanuljanak meg, hogy játszani tudjanak – a kényeztetéssel pedig erősítik emberi kapcsolataikat.
Nem vagyunk gazellák
Miért éppen az embernél tart a felnőtté válás olyan soká? A legtöbb állatfaj számára létszükséglet, hogy minél előbb felnőtté váljon. Gondoljunk csak Afrika pompás állatára, a gazellára. Ha a kis állat rögtön a születése után nem tud lábra állni, nem menekül meg a ragadozók karmaitól. A gazellák élete meglehetősen egyszerű. Csoportosan élnek, füvet legelnek, és nem kell hosszan vándorolniuk, hogy vizet találjanak, mert elég nekik annyi, amennyit a zöld fű tartalmaz. Amikor megérzik az oroszlánok szagát, egyszerűen elszaladnak. Amint elmúlik a veszély, újra legelészni kezdenek. A hímek élete valamivel bonyolultabb, de nem sokkal. Felségterületüket kijelölik, és néha megverekednek háremükért a vetélytársakkal. Nem kell sokat tanulniuk.
Bezzeg a csimpánzoknak! Tudniuk kell, hogy az őserdőben hol található fügefa – és hogy mikor érik a füge. Tudniuk kell, hogy a vadon sok-sok termése közül melyik ehető, melyik mérgező. Kézügyességüket odáig kell fejleszteniük, hogy egy fadarabbal ki tudják halászni a hangyabolyból a lárvákat. A „beiskolázás” a csimpánzoknál sokkal hosszabb ideig tart, mint a gazelláknál. Közben tanulási készségüket és gyermeki vonásaikat is meg kell őrizniük, hogy kiérdemeljék a felnőttek védelmét. Az emberhez legközelebb álló bonobó csimpánzok csak nyolcévesen válnak felnőtté, első utódjukat pedig tizenkét éves kor körül hozzák világra.
A „bonyolultabb” életű állatok kölykei játékkal és a felnőttek utánzásával tanulnak. Gondoljunk csak az oroszlánkölykök vadászatot utánzó játékaira. Vagy amikor a gyermekek babáznak, vagy doktorosdit játszanak. Comenius is tudta, hogy a játék tanulás is, ezért tanácsolta a „játékos” tanulást.
Hogyan tanulnak a felnőttek?
Tulajdonképpen ők is játszanak, amikor azt próbálgatják, hogy új ismereteiket hogyan próbálhatnák ki. A felnőttek játékaikat kísérletezésnek, tudománynak, hadügynek, eladási stratégiának nevezik... Az evolúció csúcsán álló ember a játékos tanulást a tökéletességig fejlesztette. Nemcsak alkalmazkodni tudunk a bonyolult világhoz, hanem még bonyolultabbá tesszük... S minél bonyolultabb világban élünk, annál „gyerekesebb”-nek (játékosabbnak) kell lennünk, hogy létezni tudjunk a sok nyaktörő változás közepette.
Tetvészkedés
Tehát még egyszer: miért van szükségünk a kényeztetésre? Azért, mert ez is a gyermeki vonások közé tartozik. A kényeztetés jutalom: megjutalmazzuk magunkat azért, mert tanultunk. A kényeztetés oldja a stresszt, egymás kényeztetése pedig hozzájárul ahhoz, hogy a szerelmesek jókedvűen együtt maradjanak.
A férfiak játszanak, a nők védelmet keresnek
Más szavakkal kifejezve: a férfiak belül maradnak gyerekek, a nők kívülre is. Az eredeti férfifeladatok (a vadászat, a táplálék keresése) játékosak. Innen ered az a mondás, hogy a férfiak játékosak és nagy gyerekek. Nem mintha a nők nem volnának játékosak, de mialatt gondoskodtak a gyerekekről és a barlangi háztartás zökkenésmentes menetéről, azt is el kellett érniük, hogy a férfiak ennivalót hozzanak, védjék a családot, és visszajöjjenek hozzájuk. Ebben azok a nőnemű egyedek voltak sikeresek, akik felnőttkorukban is megőriztek magukban valami gyermekit. S ez a gyermeki a férfiakat arra késztette, hogy védelmezzék a gyönge nőt! (A gyermekire utal a ritkább testszőrzet, a vonások finomsága, a gömbölydedség.)
A túl gyermekes vonások épp ellenkezőleg hatottak – csökkentették a nők vonzerejét, mert a pedofília a normális egyedek között szigorúan tilos. Ily módon a nők abban a paradox helyzetben vannak, hogy szexuálisan érettnek kell látszaniuk, ugyanakkor minél tovább gyermekesnek kell maradniuk.
Foglaljuk össze
A férfiak ritkán vágynak szupernőre. Értékelik a belső erőt, ha komolyra fordul a játék, de szeretik, ha játszhatják a hős lovagot. Ezért a nők nyugodtan nyilvánítsák ki, ha kényeztetésre vágynak, képletesen szólva: engedjék, hogy a férfi „bolhászkodjon” a bundájukban.
