A statisztikák fényében ismert tény: egyre fogy azok száma, akik Szlovákiában magyarnak érzik és vallják magukat. A helyzetben rejlő lehetőségekről Ravasz Ábel szociológussal, a Bél Mátyás Intézet igazgatójával beszélgettem. T
A Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola önálló igazgatású, de közös épületet foglal el a szlovák alapiskolával. Az iskoláról László Ildikó igazgatónővel és Molnár Beáta igazgatóhelyettessel beszélgetünk egy napfényes irodában.
Nyitrától 12 km-re található Alsóbodok. A kis zsákfalut dombok és erdő határolják. A település elején, nyugodt környezetben áll a Zoboralja egyetlen magyar tannyelvű középiskolája.
Augusztusban nagy port kavart a hír, miszerint az oktatási minisztérium bezárásra ítélne 129 kisiskolát, köztük 12 magyar tanítási nyelvűt. Sokfelől hallottam: „Ugyan már, sok hűhó semmiért, nem fogják bezárni ezeket az iskolákat.” Most még nem. Azonban az új törvény által, ha szeptemberben elfogadják, előbb-utóbb ellehetetlenülnek.
Nagy a konkurencia – Gúta mégis helyet tud adni egy diákoktól nyüzsgő középiskolának. Ez a több mint két évtizedes hagyományokkal rendelkező Schola Privata Gutaiensis Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola.
Állok a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola folyosóján, körülöttem zsibongó gyerekek. Fibi Sándor nyugalmazott igazgatóra várok. Mit érez egy nyugalmazott igazgató, aki csodát tett?
"Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!"