A Csallóköz alatti hatalmas alsó vízi medencét elsősorban a Duna alakította ki az Alpokból lehordott vastag rétegű kaviccsal, homokkal és kőtörmelékkel. A föld alatti rétegekben természetes filter keletkezett, ennek köszönhetően akár már 20-30 méter mélyen is olyan tisztaságú vizet találunk, amely azonnali fogyasztásra alkalmas.
A víz élet! Nem véletlen, hogy háború idején mindig a kutakat mérgezi meg elsőnek a gonosz ellenség, és a legtöbb gyerek azért hal meg a háborús övezetekben, mert iszik a szennyezett vízből.
Illik tudni
Fél Afrika ma pont a víz miatt kel útra, és az a sok fekete szemű gyerek bizony azért születik, mert „több gyerek több gallon vizet tud hozni a messzi kútról, ahová kilométereket kell gyalogolni”. Ezt már a magyar származású Aisha mesélte nekünk, aki Zanzibárra ment férjhez.
A Dimitrov vegyi üzem 1965 és 1979 között 120 ezer tonna hulladékot termelt, amelyből a mai napig fertőzött talajvíz szivárog a Csallóköz felé. 1971-ben a Slovnaft olajfinomítóban történt nagyobb baleset, amely miatt leállították a pozsonypüspöki vízforrást. 2018-ban az atrazin növényvédő szer szennyezte be az ivóvízhálózatot. És tovább sorolhatnánk...
A dánok ügye
Kevesen tudják, miért nem jó az, hogy itt vannak nálunk a dán parasztok, és megveszik a földjeinket... Miért nem jó az, ha sertéstelepeket létesítenek, és a sertések alóli hígtrágyát kiengedik a földjeinkre? Ők pont azért kapnak támogatást a kormányuktól a hozzánk való áttelepülésre, hogy ne a dán vizeket szennyezzék.
A dánok ezzel csak a saját földjeiket és országukat védik. Magyarországon például az ilyen technológiájú sertéstelepek működését nem engedélyezik ott, ahol a talajvíz 6 méternél magasabban van. Nos, nálunk a Csallóközben 1,5-2 méteren található a talajvíz. A hígtrágya seperc alatt átjut a felső rétegeken... Miközben Dániából a környezetszennyezés veszélye miatt a sertéstelepeket kiűzték, Szlovákiában az engedékeny törvények miatt letelepedhetnek. A dán parasztok támogatást kapnak a földvásárlásra, hogy sertéstelepeiket átvigyék más országokba.
