Tudod, KonMari! – mondom anyukámnak harmadszorra is, de még mindig nem érti, mit akarok. Aztán elmagyarázom neki, hogy dehogyisnem, tudja ő, miről, pontosabban, hogy kiről beszélek, mert már több mint egy éve ismeri Marie Kondot, és az ő metódusát, ami egy csapásra vált világhírűvé. A KonMari-hullám azóta pedig szó szerint mindenkit utolért, ezért ma már nemcsak a módszert, hanem őt magát is simán „lekonmarizzák”.
A lényeg, hogy Marie Kondo, akarom mondani, KonMari barátnőnk egy olyan rendrakási metódust hozott létre, amely a teljes bűvkörébe vonta a nőket és a férfiakat egyaránt. A fiatal japán hölgy sikeres vállalkozást vezet, ügyfelei pedig csak úgy kígyóznak az ajtaja előtt. Aki nem hisz neki, az könnyen letesztelheti!
Miről szól a könyv?
Röviden és tömören arról, hogy szabaduljunk meg minden felesleges holmitól az otthonunkban, a környezetünkben és az életünkben. Vagyis a japán szakértő rendrakási és rendszerezési tippeket ad. Persze, rögtön felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi ebben a nagy ördöngösség. A válasz azonban az egyszerűségében rejlik.
Tehát aki megfogadja és betartja KonMari eklatáns rendrakási és rendszerezési tippjeit, az konkrétan egy új, tisztább, világosabb, érthetőbb és élhetőbb világot teremthet maga körül. S aki maga körül rendet teremt, az a fejében is rendet tesz...
Az elengedés művészete
Egyszóval: a Rend a lelke mindennek című sikerkönyv egy igazi kincs. Nem mondanám, ha én magam nem próbáltam volna ki. A módszert egyszerűen az életünk minden egyes területén alkalmazhatjuk (otthon, lakás, autó, gardrób, konyhaszekrény, sminktáska, kézitáska, könyvespolc, íróasztal, fiókok stb.). Bár előre szólok: aki mániás gyűjtögető, annak nehéz dolga lesz. A magam részéről csak annyit mondhatok, hogy nagyon szeretem, ha rend és tisztaság vesz körül, persze, azért néha-néha nálam is egészen megborul a rendszer. (Kinél nem?)
Ettől függetlenül üdvözítően hatott rám a konmarizás. Sőt, még az sem riasztott vissza, hogy beszélgessek a ruháimmal, vagy elbúcsúzzak régi ajándéktárgyaimtól. Miért is ne? Meg kell tanulni elengedni azt, amire már nincs szükségünk. Nem igaz? Még akkor is, ha néha egészen bohókásnak éreztem magam attól, hogy tisztelgek a zoknijaim előtt.
Mivel kezdjük?
Javaslatom: tegyük fel magunknak a kérdést, hogy hol zavar minket leginkább a rendetlenség? Én magam a kézitáskámmal kezdtem, ezt követte az íróasztalom és a fiókjaim, amelyekben tucatnyi felesleges papír és irat hevert. Majd a bűvös ruhásszekrény volt soron, amitől nagyon féltem, mégis szépen rendet tettem benne. Úgy, ahogy a rendrakás királynője kérte tőlem. S való igaz, rendet tenni, szelektálni, jól hajtogatni és okosan tárolni – egyfajta megnyugvást hoz az ember életébe.
A kényszeres rendrakóktól kezdve, a rendre fittyet hányó embereken át egészen a szkeptikusokig, mindenki megtalálhatja benne a maga harmóniáját.
Mindig van egy fekete lyuk
Egyedül a könyvespolcommal nem tudtam és tudok azóta sem dűlőre jutni. Hiába mondja nekem KonMari, hogy itt az ideje megválni azoktól a könyvektől, amelyeket soha nem fogunk a kezünkbe fogni és elolvasni, én egyetlenegy könyvemtől sem tudok megválni. Számomra az egy olyan felségterület, ahová tulajdonképpen „belépni és háborgatni szigorúan tilos”. De talán ennyit megengedhetek magamnak. Sőt, ami azt illeti, mivel egyre szűkösebb a hely a könyvespolcomon, ezért a káosz is egyre nagyobb, de valahogy az ott engem egyáltalán nem zavar. (Sőt, mindig tudom, melyik könyvet hol találom!) Ám ettől még ugyanúgy szeretem a japán rendrakóművészetet.
Igaz, állítólag csakis egyszer kell egy jó alapos rendet teremteni, utána már minden könnyedén fog menni, de azért én láttam már olyan konmarizót is, aki többször rugaszkodott neki a nagy szelektálásnak. Megsúgom, a saját ruhásszekrényemre is újra ráférne egy kis konmarizás. Mindenesetre kíváncsi vagyok, ki van még így ezzel. Ám amit eddig róla és a módszeréről olvastam, az mind-mind csupa pozitív visszajelzés és vélemény volt. Valahogy a KonMari-témában mindenki egyetért. Egyszóval: érdemes kipróbálni!
Szóval, anya, csak annyit akartam mondani, hogy KonMari már nemcsak te barátnőd, hanem az enyém is, sőt, több tízezer nő sajátította ki magának! Őt is és a módszerét is.
