Egy papírkönyv mindig jó ajándék, ékes dísze minden otthonnak, nem utolsósorban pedig menekülőutat jelent a hétköznapi valóságból. Mi a helyzet az e-könyvvel? Olyan könnyű, akár egy füzet, mégis több ezer könyvet rejt magában. S bár nevében ugyan elektronikus, az emberi szem számára olyan hatást kelt, mintha papíron olvasnánk. Mi rejlik a varázslat mögött? Ismerjük meg az e-könyvek világát.
Ha annyi pénzem volna, mint ahányszor elhangzott, hogy „szép és jó, de az e-könyv-olvasót azért mégsem lehet kézbe fogni, sem megillatozni”, már réges-rég gazdag lennék. Nem mintha ne lenne igazság abban, hogy a nyomtatott könyvnek nincs párja. Épp csak úgy vélem, hogy az egyik dolog nem feltétlenül zárja ki a másikat. Idén volt tíz éve, hogy beléptem az e-könyv-olvasók közé, s bár azóta sokat változott a technológia, még mindig sokan idegenkednek tőle. Kérdésünk ezért így hangzik: Miért érdemes kitérőt tenni az e-könyvek világába?
Sokan megjósolták már, hogy vége lesz a Gutenberg-galaxisnak. A könyvnyomtatás feltalálása óta a papírkönyvek olvasásával minden ember hozzájuthat a tudáshoz. 1962-ben viszont Marshall McLuhan könyvet írt Gutenberg-galaxis címmel, s ebben kifejtette, hogy a tévé, rádió (most pedig az internet) feltalálása felveti az aggodalmat, hogy többé nem lesz szükség az írott szóra.
Először is, minimalista
Mostanság egyre több olyan hirdetésbe futok bele, ahol költözés során vagy öröklés útján fennmaradt könyveket árulnak fillérekért. Olyat is láttam már, hogy egy rakat könyvet csak úgy otthagytak a járdán, nem beszélve a kiárusításokról, ahol kiselejtezett kötetek várnak gazdára. Szomorú látvány, ugyanakkor lássuk be: sokszor nemigen tudunk mit kezdeni a felhalmozódott könyvekkel. Ilyen szempontból egy e-könyv-olvasó jó megoldást jelenthet, hiszen több ezer könyv fér el rajta: akár egy életre elegendő olvasnivaló. Az elmúlt fél évben több könyvet is elektronikus változatban vettem meg, miután egy részük már nem volt kapható nyomtatott formában, a többit pedig kényelmetlen lett volna fekve olvasni. Merthogy a komfort sem utolsó, ha olvasásról van szó. Utazáskor például kifejezetten jól jön, ha az ember a táskájában tudhatja a Háború és békét vagy a Harry Potter-köteteket.
Persze, a kényelmen túl még számos más előnye lehet egy e-könyv-olvasónak. A diszlexiásoknak és a gyengébben látóknak nagy segítség, hogy a könyveknél tetszés szerint változtatható a betűtípus, ami megkönnyítheti számukra az olvasást. Manapság egyre több könyvet látok előnytelen betűtípussal nyomtatva, így akinek hozzám hasonlóan fontos az esztétika, az szintén szeretni fogja ezt a funkciót. A beépített szótárnak hála pedig az idegen nyelvű könyvek olvasása is egyszerűbbé válik.
A legnagyobb előny viszont az, hogy az e-könyvek csak olvasásra vannak kitalálva. Egy olyan világban, amikor már az óránkon is nézhetünk videókat, igazán felszabadító érzés egy e-könyv-olvasó. Ráadásul nemrég felfedeztem, hogy a telefonomról cikkeket is tudok küldeni az olvasómra, így a hosszabb interjúkat immáron újságszerűen tudom olvasni.
Nem való mindenkinek
Az éremnek ugyanakkor mindig két oldala van, s az e-könyvek hátránya sem csak annyi, hogy nem lehet őket kézbe venni, lapozni vagy megillatozni. Ott van rögtön az áruk. Elsőre azt gondolnánk, hogy minimum feleannyiba kellene kerülniük, mint papíralapú társaiknak, ám ez nem egészen így van. (A nyomtatás csupán kis szelete a könyvkiadás költségeinek, ráadásul magasabb forgalmi adó terheli az e-könyveket, mint a papíralapúakat.) A tengerparton elnyúlva valóságos luxusnak érződhet magunknál tudni a vaskos életrajzi köteteket és regényeket. Ellenben a képes vagy illusztrált könyveket meglehetősen fapados élmény elektronikus formában olvasni. Ha pedig lemerül az e-könyv-olvasónk, akkor kényelem ide vagy oda, nem férünk hozzá a könyvünkhöz.
Továbbá az sem mindegy, miként állunk az olvasáshoz. Amennyiben megszállott könyvmolyok vagyunk, akik szeretik falni a könyveket, számunkra az e-könyv-olvasás új távlatokat nyithat. Ha azonban az olvasásra szertartásként tekintünk, ahol fontos szerepet kap a látvány, a kézzelfoghatóság, akkor a papíralapú könyveknek nincs és nem is lesz párjuk.
A fizikai lét előnyeivel tehát az e-könyvek soha nem fognak tudni versenyre kelni – más kérdés, hogy talán nem is akarnak. Olyan ez, mint a zenehallgatás. A bakelitlemezek, magnókazetták és CD-k szertartásszerű atmoszférát teremtenek, míg a digitális zenék színtelen-szagtalan és megfoghatatlan valamik. Végső soron azonban mindkettő ugyanazt a célt szolgálja. Tekintsünk hát mi is így a könyvekre, elvégre nem a forma a lényeg, hanem maga az olvasás élménye.
A varázslat mögött
Minden telefon, tablet és számítógép alkalmas az e-könyvek olvasására – csak az előbbiek nem tesznek valami jót a szemnek. Ezért tisztázzunk valamit: egy rendes elektronikus könyvolvasótól nem fájhat az ember szeme, mivel az olyan hatást kelt, mintha papíron olvasnánk. Ez az úgynevezett e-ink-technológiának köszönhető, amely az LCD-kijelzőkkel ellentétben nem rendelkezik háttérvilágítással. Magyarán: sötétben nem fogjuk látni a képernyőt, az olvasáshoz tehát valamilyen külső fényforrásra lesz szükségünk – pont úgy, ahogy egy papíralapú könyvnél. (Persze, a mai eszközök keretében már találunk beépített lámpákat, melyek oldalról világítják meg a kijelzőt, de még ekkor sem fárad el a szemünk.)
A látszólagos varázslat mögött egy roppant érdekes működés áll. Az e-ink-kijelző több millió mikrokapszulát rejt magában, melyekben elektromos töltésű fehér és fekete pigmentek találhatóak.
Alapállapotban ezek eloszlanak a kijelzőn, így annak felülete teljesen fehér vagy szürke. Elektromos mező létrejöttekor azonban a töltésüknek megfelelően képpontokba (más néven pixelekbe) rendeződnek: pont ez teszi lehetővé a szöveg vagy a kép megjelenítését. A pixelek áramellátás nélkül is a helyükön maradnak, s csak a kijelző frissítésekor, vagyis lapozáskor rendeződnek újra.
Ez az oka annak, hogy az e-ink-kijelzők rendkívül energiatakarékosak, s egy e-könyv-olvasó akár 2 hétig is bírja egy töltéssel. Maguk az e-könyvek egyébként speciális kiterjesztéssel bíró digitális fájlok, amelyek leginkább abban különböznek a hagyományos szöveges dokumentumoktól, hogy tördelésük rugalmas elrendezésű, avagy alkalmazkodik az eszköz és a betűk méreteihez. Éppen ezért, ha egyszerű PDF-fájlt töltünk fel az e-könyv-olvasónkra, akkor az kis túlzással olyan, mintha felvizeznénk egy díjnyertest bort...
