Nem csak az anyákat érinti! Körülbelül a nők 10-15 százaléka küzd szülés utáni pszichés gondokkal. Persze, még sokan nem értik, miért nem tud önfeledten örülni az újdonsült anyuka a babájának. Dr. Belső Nóra Szülés utáni depresszió című könyve számos fontos gondolatot és hasznos tanácsot rejt azok számára, akik gyermeket terveznek, akiknél már úton van a baba – vagy akik úgy érzik, hogy lelkileg nincs minden rendben velük.
Dr. Belső Nóra (Budapest) pszichiáterrel a szülés utáni depresszióról beszélgettünk. Ez a fajta depresszió nemcsak az anyukákat, hanem az apukákat is érintheti.
(© Decue Wu)
– Milyen kérdéseket érdemes feltenni azoknak a pároknak, akik gyermekvállalás előtt állnak?
– A családalapítás nagyon romantikus, meghitt pillanat. Ezzel – jó esetben – egy életre szóló kötelezettséget vállalunk egymás és a születendő gyermek iránt. Addig, amíg a pár csak randizgat, mindenki igyekszik a legjobb formáját hozni; ám egy újszülött mellett ez aligha lesz lehetséges. A szülés menetébe a legtöbb férfi nem szokott beleszólni. A baba megérkezését követően viszont már felvetődik, hogy ki milyen nevelési elveket hozott otthonról? Hogy mire gondolok? Ha sír a baba, felvegyük-e? Anyós azt mondja, ne, az anyuka azt mondja, dehogyisnem! Vagy: időre szoptassunk-e? Adjuk-e bölcsődébe, óvodába a gyereket?
Számos olyan kérdés merülhet fel, amelyekre jó lenne előre tisztázni a választ. Anyagiak kérdésében is rengeteg súrlódás alakulhat ki. Hisz az anya a szüléssel legyengül, nem lesz számottevő jövedelme; s ez a családban az erőviszonyokat is befolyásolhatja. Az sem mindegy, hogy ki mit tud magára vállalni a baba körüli teendőkből.
– Mit jelent a kapcsolatra és a családra nézve, ha ezek a kérdések nincsenek megbeszélve?
– A szülés utáni hangulatzavar kialakulásának lehetnek biológiai – és családból érkező okai is. Ezeket provokáló faktornak nevezzük. Az anyaszerep a nőt új helyzet elé állítja, s ha nem kap kellő támogatást, akár depresszióba is belecsúszhat. Vagy: a nő hirtelen olyan elvárásokkal találja magát szemben, melyek idegenek a számára. Egyébként a legfőbb, depresszióra hajlamosító tényező az, ha a nő előtte is szorongott, esetleg az édesanyja is szülés utáni depresszióban szenvedett. Ha nem várt, elutasított vagy erőszakos helyzetből létrejött terhességről van szó, az is vezethet lelki zavarokhoz. A bizonytalan anyagi háttér is okozhat frusztrációt. Sajnos, ma már arra is látunk példát, hogy az apuka a terhesség alatt kilép a kapcsolatból. Ezt egy várandós nő nemigen tudja feldolgozni, hiszen lelkileg különösen sérülékeny állapotában van.
Dr. Belső Nóra (© panikbetegseg.eu)
– Fontos lenne talán megemlíteni, hogy a szülést követő kisebb hangulatingadozások nem egyenlők a depresszióval...
– A szülést követő napokban megjelenő hangulatváltozások, kisebb félelmek és szorongások teljesen természetes jelenségek. Ezt az átmeneti lehangolt állapotot nevezi a szakirodalom „baby blues”-nak. A nők 80 százaléka átesik rajta; s igen, néha ijesztő is lehet, mert a kismama a depresszió tüneteit mutathatja. Ami nem csoda, hisz szülés után hatalmas hormonális változások mennek végbe a nő testében-lelkében. Ezek a változások provokálják ki ezt az átmeneti lehangoltságot; a jó hír az, hogy ahogy jön, úgy el is múlik.
Az elején a legtöbben ráfogják, hogy a szülés utáni fáradtság természetes, hiszen a babához fel kell kelni éjjel, hisz háromóránként etetni kell. Ezért a tüneteket elbagatellizálják.
– Mi jellemző a szülés utáni depresszióra? Mikor és hogy jelentkezik?
– A szülés utáni depresszió jelentkezhet az imént említett bevezetővel; vagyis a lehangoltság állandósul, nem múlik el. A kismama benne ragad ebben az állapotában, amely tovább súlyosbodik. Általában a szülést követő 1-2 hétben szokott kialakulni. A fő tünetek: a kismama szorong, síróssá válik, nem képes örülni a gyermeknek, vagy félelmek fogalmazódnak meg benne azzal kapcsolatban, hogy elég jó anya-e. Emellett rendkívüli fáradtság lesz úrrá rajta.
– Számos esetben a nők úgy vészelik át a szülés utáni depressziót, hogy semmilyen segítséget sem kapnak. A környezetük azt hajtogatja, hogy nem kell sírni, ne legyenek rosszkedvűek, örüljenek annak, hogy egészséges a kisbabájuk – és hasonlók. Ezért sokan vannak, akik eltitkolják, hogy belül mit éreznek. A másik fő tünet, amire érdemes odafigyelni: az alvászavar. Erre sokan megint csak legyintenek, pedig az 1-2 órás alvások, illetve a szorongásos álmok és rémálmok egyértelműen figyelmeztető jelek.
– Az se jó, ha a kismama mindenen elsírja magát, vagyis érzelmileg „túlcsorog". Megjelenhetnek a negatív, bántó gondolatok. Ezek akár odáig fajulhatnak, hogy a kismama azt érzi: bárcsak meg sem szülte volna a gyermekét. Milyen jó lenne, ha elvinné valaki tőle... Persze, az ilyen gondolatok bűntudattal járnak, ezért sem mernek róluk beszélni a nők. Egészen súlyos esetben az újdonsült anya akár a baba, akár saját maga ellen is fordulhat, öngyilkos késztetések is jelentkezhetnek.
– A szülész-nőgyógyászoknak a feladata, hogy beszéljenek erről a kismamáknak?
– A kismamát bárki felvilágosíthatja, például a szülésfelkészítést végző nővérkék. Sokat segítenek az ismeretterjesztő cikkek és könyvek. Nem a nőgyógyászok feladata a lélek ápolása a terhesgondozás során. Sajnos, ezt az anyukák sokszor elfelejtik. Viszont ha a kismama anamnézisében szerepelt már a depresszió, akkor már a nőgyógyász feladata felhívni a kismama figyelmét arra, hogy szükség volna konzultációra egy pszichiáterrel.
– A tapasztalt kórházi nővérek és orvosok észre tudják venni – akár még ott, a kórházban –, hogy gond lesz az anyukával?
– Ma a kismamák kevés időt töltenek kórházban szülés után. Sokszor már a „postpartum blues"-ról sem szereznek tudomást az orvosok. Egyébként az is lehet provokáló tényező, ha nem úgy zajlott le a szülés, ahogy azt a kismama elképzelte. Nem szabad összetörni, ha nem úgy történik a szülés, ahogy mi azt elképzeltük. Amióta a jelenségnek hozzáférhető a szakirodalma – tehát 30-40 évre visszamenőleg –, nagyjából a szülő nők 10-15 százaléka küzd lelki problémákkal.
Friss kutatási adatokkal nem tudok szolgálni, viszont vannak új felmérések, melyek arról szólnak, hogy a pandémia alatt általánosságban növekedett a szorongásos zavarokkal és depresszióval küzdők aránya. Nagyjából 30 százalékról beszélhetünk; és főleg a fiatalokat sújtotta lelki szorongás. Ebből következtethetünk arra, hogy manapság valószínűleg szülés utáni depresszióval is többen küzdenek.
– A férfiakat is érintheti a szülés utáni depresszió?
– Ez a kedvenc témám! Könyvemben külön fejezetet szentelek annak, hogy bizony az apákat is érintheti a szülés utáni depresszió. Csak erről még annyit sem beszélünk, mint az anyákról… A természet csodálatos dolog! Az utódok felnevelése érdekében a szülést követően a férfiak szervezetében átmenetileg lecsökken a tesztoszteron szintje, minek következtében nagyobb odafordulással viseltetnek újdonsült családjuk felé. Viszont számos vizsgálat támasztja alá, hogy az alacsonyabb tesztoszteronszint mutat némi összefüggést a depresszióval, a kedvetlenséggel, a hangulati nyomottsággal. A gyermekágyas időszakban tehát az apáknál is kialakulhat a szülés utáni depresszió.
– Gondolom, hogy nemcsak a hormonoknak van ebben szerepük, hanem annak is, hogy az édesanyák nem tudnak a párjukra annyi időt fordítani, mint korábban. Szülés után ugyanis a gyerek kerül fókuszba…
– Igen, abszolúte! A pszichodinamikai okok között szerepel a háttérbe szorulás, a kirekesztettség érzése, a nemi élet ritkulása, a családfenntartói szereptől való félelem. A férfiak ritkán fordulnak segítségért, mert szégyellik az érzéseiket. A depresszió gyakoribb azoknál a családoknál és azoknál a férfiaknál, akik szegénységben élnek, illetve bizonytalannak érzik egzisztenciális helyzetüket. Azoknál is gyakori, akik beteg gyermeket nevelnek – itt a tehetetlenség érzése dominál. A legnagyobb kockázattal akkor kell számolni, ha egy depressziós társ mellett élünk.
(© Decue Wu)
– Mi a helyzet akkor, ha mindkét szülő egyszerre lesz depressziós?
– Ezt is a gyerek sínyli meg a legjobban: a biztonságérzete fog sérülni. Egy depressziós anyuka és egy depressziós apuka nem tud kellő odafigyeléssel gondoskodni a gyermekéről. Nagyon fontos ilyen helyzetben a család összefogása, minél hamarabb külső segítséget kell igénybe venni, s szakembert kell felkeresni. Nem szabad arra várni, hogy majd átmegy a rossz hangulat, egyszer csak elmúlik.
– Szomorú, hogy még mindig vannak, akik kétségbe vonják a szülés utáni depresszió létezését. Azt hiszik, mindez csak nyavalygás és lustaság. Mit tehet a nő, ha a családja csak legyint rá?
– Sokszor látjuk ezt. Ha mozgásképes az anyuka, akkor mindenképpen kérjen segítséget szakembertől, akár titokban is. Nekem is volt már olyan páciensem, aki úgy jött el hozzám, hogy nem mondhatta el a férjének és az anyósának... S mikor jobban lett, akkor merte csak elárulni nekik, hogy hová jár, sőt, gyógyszert is szed.
Bizonyos súlyossági szintnél a betegnek nincs a betegségtudata; s ez gond. Az anyuka érzi, hogy nincs jól, de nem veszi komolyan a bajt, s még a környezete is lesajnálja. Sokszor ilyen helyzetekben történnek tragédiák.
– Azt is gyakran látjuk, hogy a nő mindent egymaga akar a kezében tartani: legyen szó háztartásról vagy épp a gyerek körüli teendőkről.
– Attól még, hogy valaki szült, nem jelenti azt, hogy át kell mennie robotüzemmódba, és mindent neki kell észben és kézben tartania. A szülés csodálatos dolog, de rengeteg problémás testi és lelki folyamatot indíthat el. Ne felejtsük el, hogy a gyerek válik a mi életünk részévé, és nem fordítva; tehát nem nekünk kell mindenben alkalmazkodni. Erről, sajnos, sokan megfeledkeznek, és az életüket a szülőségnek rendelik alá. Ezért is kell megtalálni az arany középutat. Ez az első olyan nagyobb krízis egy pár életében, melynek következtében a gyerek születését követő 1-2 évben megnő a válások száma. Ennek sokszor az az oka, hogy a szexuális életük nem tér vissza a régi kerékvágásba. Vagy: a nő, esetleg a férfi tudat alatt elkezd félni egy újabb terhességtől, ezért szexuálisan visszavonul. Ez is hozzájárulhat a konfliktusokhoz. Szépen vissza is kanyarodtunk ezzel az origóhoz, hiszen erről is beszélni kell a pároknak, mielőtt családot alapítanak.
