Peszticidek az élelmiszerekben, mobiltelefon-sugárzás, amalgámtömések – hosszú évek óta azt halljuk, hogy káros hatással vannak az emberi szervezetre. Érthető, hogy féltjük az egészségünket. De tényleg minden annyira káros, mint ahogy azt mondják? A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy sok esetben túlzásba visszük az aggódást.
Sokszor nem attól félünk, amitől kellene... Mérgező anyagok az ételben, mobiltelefon-sugárzás, amalgám fogtömés – sokan veszélyesnek tartják. Tényleg azok?
(© Javier Rodriguez)
Hajlamosak vagyunk bizonyos dolgoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint kellene – más veszélyforrásokat pedig nem veszünk komolyan. Senki nem hal meg a peszticidek miatt, még ha sokan ezt hiszik is. A természetes élelmiszermérgeket, mint például a szalmonellákat, viszont nem veszik komolyan, pedig Európában évente nagyjából 10 000 ember halálát okozzák. Ez azért van, mert sokan inkább attól rettegnek, ami „mű”. Tartunk a vegyi adalékanyagoktól, mint például a konzerválóanyagok, a vírusokra és a baktériumokra viszont nem tekintünk komoly veszélyforrásként, ahogy az egészségtelen rossz szokásainkra sem. Pedig ezek is komoly bajhoz vezethetnek évtizedek elteltével: a zsíros ételek és a mozgáshiány például szívinfarktushoz.
A zöldségekben és gyümölcsökben lerakódott permetszer veszélyezteti az egészséget
Ha mindent ki akarnánk hagyni az étrendünkből, amiről az a hír járja, hogy káros, nem sok élelem maradna számunkra. Annak, hogy az utóbbi időben egyre többet beszélnek a peszticidekről, egyik oka, hogy az utóbbi években jóval több mintát vettek, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Ám csupán a töredékükben mértek a megengedettnél magasabb értékeket. Ám az, hogy az értékek a megengedettnél magasabbak, nem jelenti azt, hogy az élelmiszer veszélyes az egészségre. (Bár az esetek egy részében tényleg növeli a betegség kockázatát.) Persze, senki sem szeretne agyonpermetezett zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani.
Aki biztosra szeretne menni, vásároljon bioárut vagy megbízható kistermelőtől származót, az nem tartalmaz semmilyen permet- és növényvédőszer-maradványt, vagy csak minimálisat. Továbbra is érvényes, hogy alaposan mossuk meg a zöldséget, gyümölcsöt.
Az élelmiszerekben található adalékanyagok allergiát váltanak ki
Gyümölcsös joghurt, süteménykeverék vagy margarin – mindegyik tartalmaz vegyi adalékanyagot. Ezekről az E (Európa) számokkal ellátott adalékanyagokról is elterjedt, hogy károsítják az egészséget. Alaptalanul. A legtöbb ember érzékenyebben reagál a természetes összetevőkre (pl. a fehérjékre), mint a konzerválóanyagokra, színezékekre, ízfokozókra vagy stabilizátorokra. Persze, hiperérzékeny személyeknél előfordulhat, hogy egyes nem természetes összetevők allergiás reakcióhoz hasonló tüneteket váltanak ki – 1000 emberből háromnál. Náluk a tartrazin nevű színezőanyag (E 102, pl. krémsajtokban) vagy a konzerválásra szolgáló benzoesav (E 210, pl. halkonzervekben) bőrkiütéseket okozhat. Az ízfokozók közül a glutamin (E 620, pl. a szójaszószban) fejfájást válthat ki. Aki túlérzékeny, annak jól meg kell néznie az élelmiszerek összetételét. Persze, az lenne az ideális, ha a félkész és kész termékek helyett a lehető leggyakrabban friss hozzávalókból készítenénk el az ételünket.
A saláták rákkeltő nitrátot tartalmaznak
Naponta fogyasztunk nitrátot: ez egy természetes növényi anyag, amelyet trágyázásra is használnak. Problémát jelent viszont, ha ez az anyag nitritté alakul, és abból nitrosaminok keletkeznek savas környezetben, pl. a gyomorban. Állatkísérletekben daganatképző hatást mutattak ki, de nem bizonyított, hogy az emberekben a nitráttartalmú étel ugyanezt váltja ki. Viszont jobb az óvatosság, nem ajánlott túl sok nitrátot bevinni a szervezetbe. Ez nem is olyan nehéz: változatosan kell táplálkozni, különféle zöldségek kövessék egymást az étlapon – ugyanis minden zöldség másképp raktározza el a nitrátot.
Keveset tartalmaz például a paradicsom, a paprika, az uborka, a hagyma, a póré, a kelbimbó, a burgonya. Sok nitrátot tartalmaznak viszont a leveles zöldségek, mint például a spenót és a saláták: a rukkola, a fejes saláta, a tölgylevelű saláta, a madársaláta. Mivel a napfény és a meleg lebontja a zöldségben a nitrátot, a szezonális áru a leginkább ajánlott. (Az elfogadott nitrátértékek évszaktól is függőek: nyáron a fejes saláta kilója 2,5 grammot tartalmazhat, télen 4,5 grammot.) A külső levelek, a szár és a nagy levélbordák eltávolításával egyszerű módon csökkenthetjük a nitrátfelvételt. A biozöldség persze kevesebb nitrátot tartalmaz.
Az amalgám fogtömés leterheli az egész szervezetet
Sok természetgyógyász méregforrásként tekint az amalgámtömésekre. Úgy gondolják, hogy a higany és más fémek fejfájást, bélproblémákat, fáradtságot, sőt akár depressziót is okozhatnak. Ám ez légből kapott állítás! Ezt támasztja alá egy német kutatás is. Müncheni tudósok 12 éven keresztül több mint 4700 fogorvosi pácienset interjúvoltak meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs semmilyen összefüggés az amalgámtömések és a páciensek panaszai között. Igaz, hogy az érintettek, akik a nem kedvelt fogtöméseket tették felelőssé panaszaikért, jobbulásról számoltak be a tömések cseréje után. Ám az egészséges életmódra való átállás (több mozgás, egészséges ételek, lazítás) ugyanazt eredményezte – az amalgámtömések megléte ellenére.
A rádiós ébresztőóra zavarja az alvást
Ahol áram folyik, ott elektromágneses mező is létrejön. Ez tény. Az is biztos, hogy ezek a mezők hatnak a testre. Azt viszont nem tudjuk biztosan, hogy milyen módon. Ám az egészséget vagy az alvást nem veszélyezteti az alacsony frekvenciájú sugárzás (mint például a rádiós ébresztőórából vagy az ágy alatt található elektromos kábelből jövő sugárzás). A mai napig nincs tudományosan bizonyítva, hogy az elektroszmog zavarja a pihenést, az ellazulást.
Persze, van, aki úgy érzi, hogy az ő álmát befolyásolja az elektroszmog. Aki érzékeny, éjjelre kapcsolja ki vagy távolítsa el a hálószobából az olyan készülékeket, amelyek elektroszmogot termelnek. Ez vonatkozik a tévékészülékre is.
A röntgen daganathoz vezet
Többször felmerül az a kérdés, hogy a mammográfia elősegítheti-e a melldaganat kialakulását. Természetesen a vizsgálat során – mint minden röntgenvizsgálatnál – pluszsugárzásnak vagyunk kitéve. Viszont ez minimális, a természetes sugárzásnak, amellyel az ember naponta találkozik, nagyjából 10 %-át teszi ki. Több százezer, mammográffal vizsgált nőt figyeltek, és náluk sem volt kimutatható, hogy a vizsgálatok miatt nőtt volna náluk a daganatos betegség kockázata. A legfontosabb, hogy időben felismerjék a betegséget, mert csak úgy tudják sikeresen kezelni. És ebben sokat segít a szóban forgó vizsgálat.
Csernobil miatt csak ritkán szabad enni erdei gombát
Az 1986-os reaktorszerencsétlenség radioaktív következményei még mindig mérhetőek az erdei gombákban. Ám egy gombaétel elfogyasztásával nem jutunk nagyobb sugáradaghoz, mint a repülőgépben. Másrészt: a sugárterhelés mértéke a származási területtől és a gombafajtától függően eltérő. A közönséges csiperkében, az őzláb- és tintagombában alig van, a barna tinóru, a rókagomba és az ízletes vargánya viszont több céziumot vesz fel. Hetente 25 dkg erdei gombánál többet nem ajánlott fogyasztani. Tipp: a gomba előkészítésénél egy késsel fejtsük le a kalap alatti részen található lemezkéket – ezek tartalmazzák a káros anyagokat a legnagyobb koncentrációban.
(© Javier Rodriguez)
A mobiltelefonsugárzás rákot okoz
Mobil, sugárzás, rák – újra és újra terítékre kerül. Vizsgálatok és hosszú távú kísérletek százait szentelték ennek a témának. Az eredmény: ha egyáltalán fennáll az agydaganat rizikója, akkor az nagyon csekély, és jelenleg nem mérhető. Mindenesetre nem árt arra gondolni, hogy az elektromágneses sugarak agysejtekre gyakorolt hatása csupán évtizedek múlva mutatkozhat meg, a mobiltelefon pedig viszonylag új találmány. Ezért érdemes olyan mobiltelefont választani, amely alacsony sugáradagot bocsát ki. A jelenleg elfogadott maximálisan megengedett SAR-érték (azt fejezi ki, hogy az emberi szövetekben a mobilsugárzás mennyire nyelődik el) 2 W/kg. Az új mobiltelefonok SAR-értéke jóval ez alatt van, egyes típusoké akár 0,3-nál is kevesebb lehet. A bennünket érő sugárzást egyszerű trükkökkel is lehet csökkenteni: a telefont csak akkor emeljük a fülünkhöz, amikor már kicsengett a hívott szám. Ha alacsony a térerő, lehetőleg ne telefonáljunk, ekkor ugyanis erősebb a sugárzás.
A Kínából származó játékok és elektrotechnikai eszközök veszélyesek
Made in China – nem éppen bizalomgerjesztő ez a felirat, ha plüssmackókon, kenyérpirítón vagy hajszárítón látjuk. Az Európai Unióban 2007-ben visszavont elektronikai eszközök és játékok fele tényleg Kínából származik, de ez nem jelenti azt, hogy minden ott gyártott termék rossz. Sok függ attól, hogy hol vásárolunk. Az egészségre veszélyes termékek a leggyakrabban az olcsó boltokban, a piacokon kerülnek forgalomba. Ezekről sokszor már ránézésre is sejteni lehet, hogy valami nem stimmel velük: a kenyérpirító vezetéke például olyan vékony, mint egy telefonkábel, a termékek műanyag részei pedig kellemetlen szagot árasztanak (ez veszélyes vegyi anyagokra utal, amelyek rákkeltőek lehetnek).
Aki a márkás termékeket részesíti előnyben, és szaküzletekben, áruházakban vásárol, annak nincs mitől tartania.
A lézernyomda festéke károsítja a tüdőt
Ez nem igaz, ahogy az sem, hogy a sokszorosító berendezés festéke káros lenne az egészségre. Német kutatók 69 olyan alkalmazott munkahelyét vizsgálták meg, akik arra panaszkodtak, hogy ég a szemük, és nem érzik magukat jól az irodában. A tudósok megállapítása szerint a levegőt nem terheli le a festék, viszont a gépek bekapcsolása az irodában lévő finompor felkeveredéséhez vezet. Ezért a gyakran használt nyomtatókat és sokszorosító berendezéseket ajánlott egy különálló, jó szellőzésű helyiségben elhelyezni.
