Szép szokás volt régen, hogy a karácsonyi ünnepekben a gyerekeket elvitték a szülők a Diótörőre. A Komáromi Jókai Színház társulata idén nagyszerű ajándékot készített gyermekeinknek: december elején bemutatták Hoffmann meséjét.
A Diótörő szép ajándék kicsiknek és nagyoknak egyaránt. E.T.A. Hoffman 1816-ban írta a mesét, melynek eredeti címe Diótörő és egérkirály volt. Miután Pjotr Iljics Csajkovszkij megzenésítette, Diótörőként vált világszerte ismertté. Az 1892-ben Pétervárott megtartott ősbemutató hatalmas sikere óta a nagyvárosok lakói számára elképzelhetetlen az advent a Diótörő előadása nélkül.
Diótörő a New York City Ballet előadásában (© Andrea Mohin / The New York Times)
– Régi vágyam volt, hogy Komáromban is bemutassuk a Diótörőt – mondja Tóth Tibor, a színház igazgatója. – A darabban minden benne van: a polgári világ békés, otthonos miliője és az álom csodálatos mesevilága, amit az ünnepi dallamok fognak egybe. Mindez együtt olyan meghitt előadást eredményez, amelyet minden gyereknek legalább egyszer látnia kell. Felgördül a függöny, és felcsendül a zene. Stahlbaum főtanácsos (Pille Tamás) és neje (Holocsy Kriszta) otthonában találjuk magunkat, ahol már folyik a készülődés a ragyogó karácsonyfa árnyékában az ajándékosztásra. Marika, a kislányuk Drosselmayer bácsitól (Majorfalvi Bálint) egy csúnya diótörő bábut kap ajándékba.
A nap végén a sok izgalomtól kimerült kislány álomba szenderül. Vajon mit álmodik? Nos, ez az a titok, ami Komáromban kiderül!
Marikát váltott szereposztásban Édes Lili, a komáromi Marianum Egyházi Alapiskola 6. osztályos és Schlar Gréta a Munka Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 3. osztályos tanulója alakítja.
– Jó érzés felnőttekkel játszani. Ha valami nem sikerül, mindig segítenek – mondja Gréti. – Sokat tanulunk tőlük.
– Örülök nagyon, hogy kiválasztottak a szerepre. Így, hogy Grétivel felváltva szerepelünk, az iskolából sem mulasztunk olyan sokat – fűzi hozzá Lili.
Frici (Hégli Bence/Aranyosi Zsolt) a vásott fiútestvér, ha csak teheti, bosszantja kis húgát. Aranyosi Zsolt a komáromi Jókai Mór Alapiskola kilencedik osztályos tanulója:
– Mivel egyke vagyok, kicsit fura volt a szituáció, de hamar belejöttem a „rosszalkodásba”.
– Hogy lett belőled gyerekszínész?
– Többször értem el első helyezést a Tompa Mihály országos vers- és prózamondó versenyen. Szerepeltem már A dzsungel könyvében is, amit Nagy László rendezett. Ő volt az, aki szólt, hogy Frici szerepére lesz válogató. A színészek rengeteget segítettek. Szinte mindegyikük hozzátett valamit Frici karakteréhez.
– A darabban elsül egy ágyú, füst gomolyog, szemmel látható, hogyan nő a karácsonyfa. Mit szólsz ezekhez a varázslatokhoz?
– Amikor először merítették bele a hordóban lévő forró vízbe a szárazjeget, és a felszálló tejfehér köd elkezdett gomolyogni a lábunk alatt, kicsit meghökkentem. A „fekete színház” is nagyszerű csoda!
A bábokat mozgató színészek egy fényfolyosóban állnak, és mivel teljesen feketébe vannak öltözve, láthatatlanok – csak a bábok lebegnek a semmiben.
Az álomban Frici már felnőttként jelenik meg. Frigyes szerepében Hajdú Lászlót láthatjuk.
– Egyetemista koromban már játszottam a Diótörőben, akkor báró Kék Egér voltam. A két feldolgozás azonban különbözik egymástól. Itt ugyanis Marika álmában a felnőtt Frigyesnek felébred a lelkiismerete, és gyermekbűneit megbánva bocsánatot kér a húgától, amiért rossz testvér volt.
Mária hercegnőt Tar Renáta játssza:
– Ez a mese a nagy emberi érzésekről – a szeretetről, szerelemről, barátságról, megbocsátásról – szól. Mária hercegnő álmában felnőtt ugyan, a lelke legmélyén azonban kislány. Az egyik percben szerelmes asszonyként simul Diótörő herceghez, a következő pillanatban gyermekként rácsodálkozik az arany dióhéj csónakra. Nagyon-nagyon szeretek táncolni, a profi balett-táncosok mellett mégis izgultam. A bábozással is meggyűlt a bajom, de végül sikerült „eggyé válnunk”. Nem vagyok álmodozó alkat, de a Diótörő meséje megfogott. Lehet, rám is érvényes a zárómondat: „Akik felnőttként is megőrzik gyermeki lelküket, azok előtt mindig is nyitva áll az álmok és a mesék csodálatos világa.”
Diótörő előadás a Komáromi Jókai Színházban
„Senki sem olyan mogorva, mint Te! Bernát bácsi!” – vágják a gyerekek szegény nagybácsi – Bernáth Tamás alakítja – fejéhez a darabban.
– Milyen érzés negatív figurát alakítani egy gyerekdarabban?
– Gyakorló apukaként azt kell mondanom, hogy vegyes. Egy dolog biztos: ha a gyerekek megutálnak, az azt jelenti, hogy jól játszom Bernát nagybácsi szerepét. Mivel ez egy mesedarab, ahhoz, hogy a pozitív karakterek jósága még jobban kihangsúlyozódjon, szükség van egy gonoszra, aki az árnyékos oldalt képviseli.
Pille Tamás rendező (Stahlbaum főtanácsost játssza):
– E.T.A. Hoffman története alapján Albert Péter írt kétfelvonásos darabot. Vele már korábban is dolgozott együtt?
– Péterrel, aki szintén budapesti, már többször dolgoztunk együtt. A Diótörő szövegkönyvét az én kérésemre, az általam megírt előadástükör alapján írta meg. Nem túlzás, ha azt mondom, ezúttal is remekelt. Igazság szerint az én gyerekkoromat annyira végigkísérte az ünnepi fényárban úszó Andrássy út, a kivilágított Opera, ahol karácsony előtt mindig műsorra tűzték Csajkovszkij legendás balettjét, hogy úgy éreztem: ezt az áhítatomat kell elhozni Komáromba.
Diótörő előadás a Komáromi Jókai Színházban
– A darabban bábok is szerepelnek. Azokat ki készítette?
– Egy fiatal, tehetséges bábkészítő, Palya Gábor, aki egyébként a Budapest Bábszínháznak dolgozik. Ezek régi vágású, tradicionális zsákos és kesztyűs bábok. Mivel ez egy klasszikus előadás, arra törekedtünk, hogy a jelmezektől a játékmodorig minden ezt a vonalat kövesse.
A darabban vendégművészként szerepel a Magyar Állami Operaház három szólótáncosa, Jessica Leona Carolla, Yuka Asai és Csuja Gergely. Mivel a darabban van egy kínai és egy spanyol tánc is, logikusnak tűnt a japán, illetve a kubai balerina felkérése. Nehéz feladat elé lettek állítva, hiszen egy egész tánckart kellett helyettesíteniük. A visszajelzések szerint bravúrosan sikerült nekik.
Kalmár Gergely (Diótörő herceg):
– Pille Tamással már korábban is dolgoztam együtt, így jutottam az eszébe. Számomra – tízévnyi hivatásos focista múlttal – Diótörő herceg mozdulatainak eleganciája és finomsága volt a kihívás. Hogy lehet valaki, aki külsőleg és belsőleg egyaránt kifinomult, dühös, szerelmes, csalódott és a többi? Lassan, próbáról próbára állt össze a figura bennem. Azt hiszem, sikerült egy klasszikus Diótörő herceget megformálnom!
