Figyelemfelkeltő, lényegre törő, kreatív. Unalmas, terjengős, sablonos. Jelzők, amiket az önéletrajzunk alapján a munkáltatóktól azonnal megkaphatunk, így egyáltalán nem mindegy, hogy a pályázatok szortírozásánál melyik kategóriában landolunk. Hisz hogyan is lehetne sikeres az álláskeresés, ha a cég már az első benyomás alapján úgy dönt, nem érdemes felvenni velünk a kapcsolatot?
Varga Alexandrát, a DUNEA részvénytársaság HR-szakemberét arról kérdeztük, hogy miben rejlik a jó önéletrajz és motivációs levél titka – avagy mire figyeljünk, ha már a személyes interjú előtt szeretnénk lenyűgözni jövőbeli munkáltatónkat.
Hogyan találjuk meg az álommunkánkat? Miről ismerszik meg a jó önéletrajz és motivációs levél? Milyen öltözékben jelenjünk meg, s mit áruljunk el magunkról egy állásinterjún? A szakember válaszol! Új cikksorozatunkban Varga Alexandra HR-szakember segítségével az álláskereséssel kapcsolatos leggyakoribb dilemmákat taglaljuk. (© Tanaka Tatsuya)
A HR (human resources) magyarul humán erőforrást jelent. A szektorban dolgozó szakemberek feladata, hogy a munkavállalókat a lehető leghatékonyabban állítsák az adott cég szervezeti céljainak szolgálatába. A HR-esek foglalkozhatnak munkaerő-toborzással és -kiválasztással, munkakörök megtervezésével, nyilvántartások vezetésével, juttatási rendszerekkel, de elhelyezkedhetnek fejvadász cégeknél is.
„Munkám során rengetegszer találkozom rosszul, hiányosan megírt önéletrajzokkal és motivációs levelekkel. Az iskolákban sajnos alig érintik a témát, vagy ha érintik is, elavult módszerek alapján. Nem térnek ki például arra, hogy igenis csempésszünk kreatív elemeket az életrajzunkba – hiszen fontos, hogy a cégek emlékezzenek a pályázóra! Az esztétikus színvilág és a szép grafika persze önmagukban még nem elegek: rengeteg egyéb dologra is oda kell figyelni ahhoz, hogy jónak értékeljék az életrajzunk” – árulja el Alexandra.
– Hogyan foglalnád össze, milyen a jó önéletrajz?
– Lényegre törő, egyedi kivitelezésű, valamint tükrözi a pályázó személyiségét és stílusát.
Nem túl terjengős, mégis minden olyan információt magában foglal, ami fontos és releváns a munkáltató számára. Van egy meghatározott struktúrája és egy átgondolt logikai menete, amelyek alapján a jelentkező rendszerezi az adatokat.
– Hogyan építsük fel jól az életrajzunkat?
– Rögtön az elején érdemes feltüntetni a személyes adatainkat – a teljes nevünket, a telefonos elérhetőségünket, az ímélcímünket és így tovább. (Mindenképp több elérhetőséget adjunk meg, s az adatokat többször is ellenőrizzük, nehogy egy véletlen elütés miatt essünk el a megpályázott állástól.) Ezután jöhet az úgynevezett karriercél, vagyis fejtsük ki, mi a pontos célunk. A munkáltató számára itt mindjárt kiderül, egyezik-e a víziónk a cég jövőképével. (Amennyiben igen, jó eséllyel állásinterjúra hívnak majd minket.) Utána leírhatjuk a főbb eredményeinket s a karriertörténetünket időrendi sorrendben. Mindig fordítva haladjunk – vagyis a legutolsó munkahelyünk szerepeljen legelöl! Sokkal érdekesebb, hogy szakmailag hol tartunk a jelentkezés időszakában, mint hogy hol kezdtük a pályánkat 10-20 évvel ezelőtt. Fontos ugyanakkor az egész karrierutat feltüntetni, hiszen ez ad képet arról, hogy mennyit fejlődtünk az évek során, illetve sikerült-e szintet lépnünk. Ha egy karrierútban éles váltások vannak, esetleg a pályázó gyakran váltogatja a munkahelyeit, a személyes beszélgetés alkalmával az interjúztatók valószínűleg rákérdeznek majd, mi ennek az oka.
– A munkahelyek felsorolásánál térjünk ki arra is, hogy a korábbi pozícióink betöltésénél milyen feladatköröket láttunk el! Ez egy nagyon fontos pont, nélküle az önéletrajzunk hiányos. Ezután határozzuk meg a kulcskompetenciáinkat, a készségeinket és azokat a személyiségjegyeinket, amelyek az erősségeink közé tartoznak. Majd folytassuk a sort az idegennyelv-ismerettel, külön kitérve arra, hogy az egyes nyelvekből milyen szintű tudással rendelkezünk. Az utolsó bekezdés pedig legyen a tanulmányainké! Az alapiskolai végzettség elhagyható, a középiskolák, a főiskolák és az egyetemek viszont mindenképp szerepeljenek az életrajzban – ahogy az egyéb kurzusok és továbbképzések is! Ami pedig a külalakot illeti, nyugodtan használjunk internetes sablonokat, az életrajz tartalmát viszont mindig szabjuk a profilunkra. Jó, ha írás közben végig szem előtt tartjuk: a CV-nk (curriculum vitae, avagy önéletrajz – a szerk. megj.) a munkáltató első benyomása rólunk!
– Mennyire fontos, hogy fényképet is csatoljunk?
– Manapság sok olyan ország van, ahol az emberi jogokra hivatkozva már nem kérnek fényképes önéletrajzot. Ugyanakkor a fotó sokat elárul a munkavállalóról, ezért egy jó minőségű, életrajzunkhoz passzoló kép csak az előnyünkre válhat. Arra viszont mindenképp ügyeljünk, hogy letisztult legyen a háttér! Az önéletrajz értékelője ugyanis nem feltétlenül kíváncsi a hálószobánkra vagy a személyes tárgyainkra. (Szerencsére a mai okostelefonokkal már ügyesen elhomályosítható a háttér.) A friss végzősök használhatják a tablóképüket is, de bármilyen, stúdióban készült portréfotó alkalmas. Ha az előző munkahelyünkön volt portréfotózás, az ott készült képet is felhasználhatjuk.
– S mitől meggyőző egy motivációs levél?
– A motivációs levélben minden olyan fontos információt átadhatunk, ami kimaradt az – inkább informatív jellegű – önéletrajzunkból. Leírhatjuk, hogy miért szeretnénk az adott cégnél dolgozni, vagy hogy miért tartjuk magunkat megfelelő jelöltnek. Ha a motivációs levelünket az adott pozícióhoz igazítjuk, máris előnyben leszünk rengeteg pályázóval szemben, akik ugyanazt a sablonjelentkezést küldik el egy tucat helyre. (Utóbbit egyébként könnyen kiszűrik a HR-esek, s nem fest túl jó képet a pályázóról.) A munkáltató szemében ugyanis mindig pluszpont, ha a jelentkezés előtt tájékozódunk, és előzetesen megismerjük a céget, illetve leírjuk, hogy az miért szimpatikus számunkra. A motivációs levél stílusa különben sokkal kötetlenebb, mint az életrajzé, így akár elbeszélés formájában is megírhatjuk.
Ne essünk túlzásokba! A motivációs levél ne legyen hosszabb egy oldalnál! Ahelyett, hogy elvesznénk a részletekben, inkább legyünk lényegre törőek és frappánsak. A HR-portálokon rengeteg jó mintát találni, ezekből is nyugodtan szemezhetünk.
– Hogyan érdemes felépítenünk a motivációs levél struktúráját?
– A bevezetésben tüntessük fel a megpályázott pozíciót, a tárgyalásban pedig fejtsük ki bővebben, miért szeretnénk az adott munkát, illetve miért gondoljuk magunkat alkalmas jelöltnek. Az írásunkból rajzolódjon ki a személyiségünk: hogy kik vagyunk és mit képviselünk, de ne fogalmazzunk túlzóan vagy nagyképűen – az alázat ugyanis minden munkahelyen fontos. Illetve minden információ, amit leírunk, legyen igaz! A hamisságra ugyanis előbb vagy utóbb – de általában előbb, már a személyes interjú során – fény derül. A befejezésben pedig ne felejtsük el megemlíteni, hogy mindenképp nyitottak vagyunk rá, hogy – amennyiben alkalmasak találtak minket – felvegyék velünk a kapcsolatot. A motivációs levél különben a friss diplomásoknál is szükségszerű, hiszen ha munkatapasztalat híján is van a fiatal, itt összefoglalhatja, milyen ambíciói vannak, illetve hogyan lehetne hasznos az adott cég számára.
Ami pedig mind önéletrajz, mind motivációs levél esetében aranyszabály: ügyeljünk a helyesírásra! Ha kell, nézessük át másokkal is, amit írtunk, hiszen a névjegyünket nyújtjuk át azzal, ahogyan és amilyen stílusban kommunikálunk.
