Autótervező, filmrendező, fotóriporter, képzőművészek: a felvidéki művészvilág neves alkotói gyűltek össze június 5-én a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában, hogy utat mutassanak az alap- és középiskolás tehetségeknek. A Terefere beszélgetés a Kukkonia Art Garden képzőművészeti tehetségkutató díjátadója előtt valósult meg. A fiatal alkotók megismerhették a kreatív szakma legjobbjait, és feltehették nekik a kérdéseiket.
„Kedves, melyik a te rajzod?” – köszönt széles mosollyal a hostess hölgy a Vermes-villa csarnokában. Éppen az előadóterembe sietek, kérdése azonban annyira kizökkent, hogy csak ennyit bírok kinyögni: „Sajnos, egyik sem.” Egyfelől már több mint 10 éve kiöregedtem az alap- és középiskolásoknak meghirdetett verseny célcsoportjából, másrészt én lennék a legboldogabb, ha ennyire ügyesen bánnék az ecsettel. Abban viszont kiegyezhetünk: ha tényleg feltörekvő művészpalánta lennék, nem is jöhettem volna inspirálóbb helyre.
„Három éve azzal a céllal indítottuk el a Kukkonia Art Garden tehetségkutatót, hogy az teret adjon a helyi fiataloknak az önkifejezésre és a közvetlen környezetük megfigyelésére. A mai program célja az ifjú alkotók találkozása a művészekkel: szeretnénk, ha ez a beszélgetés motiváló lenne, s betekintést nyújtana nemcsak a művészek, de rajtuk keresztül aművészetek világába is” – üdvözölte a közönséget Dóka Tímea, a Kukkonia Polgári Társulás elnöke.
Majd a mentorok – Jónás Attila autótervező, Molnár Csaba rendező, Cséfalvay Á. András fotóriporter, valamint Koszorús Rita, Mazán Anikó és Aradsky Richárd képzőművészek – vették át a szót, akik hasznos tanácsokkal látták el a fiatal tehetségeket.
Kilépni a keretek közül
Koszorús Rita vizuális művész pályájának szerves része a kísérletezés: bár önmagát festőként definiálja (és festészetet is tanult), útkeresése során a rajz, az installáció- és a videókészítés irányába is elmozdult. Az elmúlt években főként kollázstechnikával alkot, amely a papír tulajdonságai miatt (kis méretű, könnyen hordozható) jól illeszkedik Rita aktív, vándorló életstílusához. „A képzőművészet egyéni, magányos tevékenység, ugyanakkor teret ad, hogy kísérletezzünk, elmozduljunk más irányokba. Ne féljetek kilépni a keretek közül és minél több dolgot kipróbálni!” – szólt a diákokhoz.
Koszorús Rita képzőművész Vőkről származik. Fő bázisa Pozsonyban van, de rendszeresen vesz részt művészi rezidensprogramokon Európa nagyvárosaiban. Előbb a pozsonyi képzőművészeti középiskolában tanult, majd a képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. 2021-ben a VÚB Alapítvány Év Festménye díjával tüntették ki. Rita együtt dolgozik a budapesti VILTIN Galériával, illetve mára a szlovák, a magyar, a cseh, a német, az olasz, a francia és a portugál közönség is megismerhette alkotásait.
„Gyerekkorom óta foglalkozom festészettel, a kollázsolás felé viszont csak az utóbbi években mozdultam el. A technika lényege, hogy különböző rétegeket helyezünk egymásra. Minden elemet magam készítek, a kollázsaimat a saját képeimből alkotom újra” – folytatta a művész, akinek absztrakt munkáin erősen megjelenik az avantgárd és a dadaizmus hatása. Rita azt vallja, hogy a képnek nem kell konkrétnak lennie ahhoz, hogy a néző kapcsolódni tudjon az alkotáshoz.
Az Év Festménye díj – mely az egyetlen festőknek szánt verseny Szlovákiában – nagy áttörést hozott a művészetébe. A győztes 20 finalista közül kerül ki, vagyis egy ilyen címet birtokolni óriási presztízs a szakmában.
„Ma már több gyűjteményben is helyet kaptak a munkáim, számomra mégis az a legnagyobb elismerés, amikor egy magánember úgy dönt, hogy szeretné a képemet megvásárolni. Hiszen abban, amit vásárra viszek, benne van a lelkem is…” – magyarázta a művész.
A kérdésre, hogy miként alakíthat ki egy alkotó hasonlóan izgalmas, vándorló életvitelt, így válaszolt: „Fontos a portfólió és az életrajz, illetve segíthet, ha vannak referenciáink olyan művészektől, akik véleménye releváns a szakmában. A rezidensprogramokra pedig pályázatok alapján lehet bekerülni. Menjetek a lehetőségek után, és ne féljetek azokat megragadni!” – zárta szavait.
Híd a Z generációhoz
Mazán Anikó képzőművész 1995-ben született: előadásával a Z generáció tagjaként egyfajta hidat képezett a diákok és a művészek között. Anikó alkotásaiban azokat a kihívásokat is interpretálja, amelyek általánosságban is foglalkoztatják a mai fiatalokat. (Ilyen a gyors információáradat, a végtelen számú lehetőség vagy a környezetünk rombolása.)
Mazán Anikó Zselízen született, középiskolai tanulmányait a gútai iparművészeti szakközépiskolában kezdte meg, majd átjelentkezett a „Kisképzőbe”, vagyis a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem előképző iskolájába. A festőművész szakot már a képzőművészeti egyetemen végezte el, majd egy évvel később tanári diplomát szerzett. Jelenleg az alkotás mellett egykori középiskolájában, Gútán tanít.
„Intuitív alkat vagyok. Ha előtör belőlem egy érzés vagy egy ötlet, nem hezitálok: alkotok!” – kezdte a bemutatkozást Anikó. Munkái erősen érzelmi töltetűek; a színekkel, a pigmentek előállításával is kísérletezik. „Fontos, hogy az alkotás egyfajta flow-élmény legyen. Persze más megrendelésre – és más kedvtelésből alkotni. Én az egyéni projektjeimet különválasztom, hogy megmaradjon a saját képi világom, amely folyamatosan képes inspirálni. Azt hiszem, ez szükséges is ahhoz, hogy a művész ne térjen le az útról, és ne égjen ki” – magyarázta.
Anikó 2023-ban részt vett a vajkai IN SITU művésztelepen, ahol elkészítette „Kéregfej” című alkotását. Munkája társadalmi szerepvállalás is egyben, hiszen a túlzott fakitermelésre és a szeparációs-individualizációs folyamatokra igyekszik felhívni a figyelmet. Az alkotás részeként egy videóperformansz is készült, melyben Anikó az arca elé kéregdarabot tartva áll egy csallóközi erdőben. A háttérben mindeközben kivágott fákat pakol egymásra egy munkagép…
„Azt gondolom, minden generációnak élnie kell a saját eszközeivel. 2024-ben, a figyelemgazdálkodás korában például nem lehet a közösségi médiát figyelmen kívül hagyni, ha szeretnénk magunkat művészként felépíteni” – tanácsolta a diákoknak Anikó.
Természet ihlette szobrok
Mi másból meríthet inspirációt egy lelkes természetjáró, ha nem az élővilágból? Aradsky Richárd szobrászművész elsősorban a természeti elemeket értelmezi újra alkotásaiban. A Transcription – Átírás című projektje során például hangrögzítővel járta az erdőt, s a természeti zajokat írta át térbeli objektumokká.
Aradsky Richárd szobrászművész Komáromban született. Tanulmányait Pozsonyban, majd Nyitrán végezte, ezután tíz éven át oktatott a lévai Ladislav Bielik Művészeti Középiskolában. Az alkotás mellett jelenleg Dunaszerdahelyen és Gútán tanít.
„Horgászás közben megfigyelem az élővilágot, a különböző jelenségeket és formákat, s azokat próbálom a munkáimban stilizálni” – árulta el Richárd, aki rendszeres résztvevője az IN SITU képzőművészeti szimpóziumnak. „A természetnek megvannak a saját törvényszerűségei. Például bármikor jöhet egy vihar, és ha nincs nálad esőkabát, meg fogsz ázni. A természetben nincs hamisság, a természetet nem lehet kiforgatni. És ugyanez érvényes az őszinte művészetre is” – fogalmazott Richárd, akinek Pozsonyban, Léván, Komáromban és Galántán is voltak már önálló kiállításai.
„A tanítás ad egyfajta szabadságot a művészetemben, s hatalmas élmény fiatalokkal együtt dolgozni. Ugyanakkor, ha az embernek művészi ambíciói vannak, érdemes néhány kérdést megválaszolni: Mit szeretnél a művészeteddel elérni? Szabad alkotó akarsz lenni, vagy inkább pénzt szeretnél keresni? Nyugalomra vágysz, vagy bírod a turbulenciát? Vagyis kell egyfajta önismeret is ahhoz, hogy az ember művészként ki tudjon teljesedni.”
Jónás Attila autótervező, Molnár Csaba filmrendező és Cséfalvay Á. András fotóriporter bemutatkozását cikkünk I. részében olvashatják.
TOVÁBBI KÉPEINKET A GALÉRIÁBAN TEKINTHETIK MEG!
⬇︎⬇︎⬇︎
