Negyeden vagyunk, Futó Éva (51) csodás virágoskertjében. Éva kinyit egy kis titkos ajtót, s úgy invitál minket tovább: a virágokon kívül mutat még egy csodát. Hallottak már olyanról, hogy a gyomágyás etesse, úgymond, a zöldségágyásainkat? A szomszédos telken mindenféle zöldségeket látunk ágyásokba ültetve, szabályos kör alakban.
Van itt sokféle paradicsom, paprika, leveles kel, licsi paradicsom, bimbós kel, répa, csillagtök, cukkini, mángold, padlizsán, futóbab, zeller, de napraforgó is. Szépen megférnek egymás mellett, sőt! S hogy miért épp most írunk róluk? Csak mert az ősz a legalkalmasabb évszak az etetőárkos ágyás létrehozására.
„Az utat szalmával fedtem le, alatta kartonpapír van, hogy ne gyomosodjon. Balra van a Rozuma-féle ágyás, középen szemben a babfuttató, jobbra a komposztágyások (ezek mind takarásban vannak a képen). A faágakból font kerítés kört ír le: 6-7 méter átmérőjű az egész csoda, s mára jól össze van nőve...”
Futó Éva szakmáját tekintve gépész-konstruktőr, de szenvedélye a kertépítés. Új projektje az etetőárkos ágyás. Ez a tervezet, ötlet, elgondolás a zöldségtermesztést emeli magasabb szintre. Két mondatban össze lehet foglalni a lényeget: kis helyen nagy termést várhatunk, kapálás és ásás nélkül, vegyszermentesen.
Minimális öntözéssel még nagy kánikulák idején is szép terméssel kecsegtet a módszer, alapja pedig a permakultúra, vagyis mindenképp a természet működését utánozza. Lássuk a medvét, vagyis az ágyást, amit etetni kell!
Futó Éva
– Virágoskertednek messzi környékről csodájára járnak. A zöldséges ágyások programszerű „etetése” már nem hangzik olyan egyszerűen…
– Ez itt egy új, idén vásárolt kertrész... Fokozatosan rendezgetem, s a ki nem használt részen alakítottam ki a Rozuma-féle etetőárkos ágyást. Meghagytam az eredeti növényzetet, vagyis a gazokat: ez azért fontos, mert ha a föld mikrobiomját, vagyis a talajban munkálkodó ezernyi mikroorganizmust védelmezni akarjuk, nem hagyhatjuk csupaszon a földfelületet. A mikrobiomnak szüksége van élő gyökérzetre. A „gyomágyások” közti utakat pedig fűnyíróval nyírom, már ki is alakult egy alacsonyan növő, talajtakaró növényzet...
A permakultúra Ausztráliából származik. Összefoglalva annyit jelent, hogy éljünk összhangban a természettel, csökkentsük például a növényvédő szerek használatát. Nem kizárólag a zöldségtermesztésről szól, mindenesetre abból indul ki, hogy egyes növények károsak más növényekre, míg megint mások előnnyel járnak egymás számára. A fák, üvegházak vagy akár öntözőlyukak mind kölcsönhatásban állnak egymással, hogy a zöldségek és gyümölcsök növekedhessenek.
– Hadd jegyezzem meg: ebben a kései forróságban is zöld itt minden... S hadd kérdezzük meg mindjárt az elején: miért nevezik Rozumának ezt a módszert?
– Volodymyr Rozum ukrán származású permakultúra-tervező kísérletezte ki ezt az etetőárkos módszert. S mivel én is a permakultúra híve vagyok, és értek a permakultúrás kert tervezéséhez, belevágtam a programba. A módszer lényege, hogy a gyomágyásokból etetem a Rozuma-ágyást, a többi gyomból pedig komposztot készítek. Az ágyásokat sosem locsolom. Ahol viszont időnként locsolok, azok a kerítés mögött rejtőzködő alacsony haszonágyások: ezeket ágakból, gallyakból raktam össze. Találhatóak itt komposztágyások, illetve itt van a Rozuma-féle babfuttató és haszonágyás. Ami az ültetést illeti, változatos módon ültetem a növényeket, lehetőség szerint sűrűn egymás mellé. Az ágyások, ugye, takarva vannak: ezek után már csak a mikrobiom táplálására figyelek.
Az etetőárokba kerül a konyhai hulladék...
– Miben merül ki az ágyás gondozása?
– Mint mondtam, ritkán locsolok – és a Rozuma-féle etetőárkot rendszeresen feltöltöm szerves anyaggal, ami lehet konyhai szerves hulladék is. Volt szerencsém részt venni Volodymyr Rozum egyik előadásán, ahol a gyakorlatban is bemutatta az ágyásában rejlő hihetetlen lehetőségeket. A többéves permakultúrás kísérletek alapján ez az ágyás bizonyult a legproduktívabbnak, illetve a megtermelt zöldségek és gyümölcsök laboratóriumban vizsgált értékei – a vitaminokat, ásványi anyagokat vizsgálták – itt voltak a legmagasabbak. Ezzel arányosan a termőföld minősége is kiemelkedő javulást mutatott. Rozum úr nemrég meglátogatta a virágoskertemet, s megmutattam neki a Rozuma-ágyást a hátsó részben.
– Mit szólt hozzá?
– Szó mi szó, először fel sem ismerte... Aztán csak állt és nézte. Azt gondoltam, valamit biztos rosszul csináltam, ámde egy idő után megszólalt: „Láttam már csúnya Rozuma-ágyást, láttam már kevésbé csúnyát, de én még ilyen szép és praktikus Rozuma-ágyással nem találkoztam!” Külön öröm számomra, hogy az előadásain azóta az én kertem fotóival mutatja be a módszerét. Ez nagy megtiszteltetés.
A kert a kertész által megteremtett biológiai sokféleségének köszönhetően képes megvédeni magát a kártevők ellen, például a sündisznók elpusztítják a meztelen csigákat. Viszlát, szántás: ez a másik fő jelszó. A kéziszerszámok tiszteletben tartják a talaj ökoszisztémáját. A talajt soha nem hagyják takarás nélkül, mulcs borítja, ami korlátozza a víz kipárolgását, a gyom elszaporodását. Ez a talajtakaró származhat akár száraz levelekből, elpusztult növényekből, faforgácsból, héjakból, állati trágyából, és így tovább.
– Viszont a kerted képe teljesen ellentmond a nálunk hagyományos szépen tartott, kapált, ásott kertnek...
– A legutóbbi kísérletek bebizonyították, hogy semmi nem ront annyit a termőföld minőségén, mint a föld megművelése. Egyszóval az ásás, a szántás és a földfelületek csupaszon hagyása, valamint a szintetikus permetek. Nem csoda, hogy olyan rossz állapotban vannak a termőföldjeink. Ez az ágyás viszont úgy van kialakítva, hogy optimális feltételeket biztosítson a különféle földi aerob baktériumtörzseknek, a gombatörzseknek, a földigilisztáknak és más a földben megtalálható élőlényeknek. Megtelik tőlük a föld élettel. Tulajdonképpen maga az ágyás a tápanyaggyár.
Javul a termőföld minősége.
– Hogy néz ki ősszel egy ilyen ágyás?
– A Rozuma-féle etetőárkos ágyásba ősszel is ültethetünk. A fagyos telet kivéve ilyen ágyást az év bármelyik szakaszában létre lehet hozni. Viszont a legalkalmasabb hozzá az ősz! A kertben rengeteg organikus anyag felhalmozódik őszre, amit az etetőárok hasznosítani tud tavaszra. Az őszi ágyás kialakításánál a produktív részekre érdemes takarónövényzetet ültetni, ami tavaszra elfagy, és zöldtrágyaként hasznosul.
– Mit fog most ültetni?
– Augusztus vége felé a rövid tenyészidejű zöldségek kerültek újra földbe. Ilyen például a sóska, saláta, rukkola, spenót, fekete vagy a hónapos retek, cékla, zöldborsó, zöldbab. Még a tél beállta előtt szépen teremnek majd...
„Az ágyásokat szintén szalmával fedtem.Az ősz egyébként a legalkalmasabb évszak az etetőárkos ágyás létrehozására.”
