Mit csinál a halőr? Erről annak a nőnek van fogalma, akinek a párja horgász. Ő bezzeg tud kérdéseket feltenni egy halőrnek: Mi az a halpárna? Miért csupán két bottal lehet horgászni?
Igaz, már horgásznak nők is, de mintha nekünk kevesebb időnk lenne a bot mellett üldögélni. A poénkodó horgász szerint a férfi azért pecázik, hogy ne legyen otthon. Nahát!
Hol vannak a rapsicok? Orvhalászok, rettegjetek!
Tiszacsernyő közelében vagyunk, a Tisza és Latorca közén. Itt halőrködik hősünk, Gilányi Sándor (barátoknak csak Öcsi). Öcsit gyerekkora óta delejesen vonzzák a halak. Később aztán megtudta, hogy halőrként örökké a víz közelében lehet. A halőr őrzi a vizeket, és bünteti a rapsicokat*, az orvul halászókat. (*A rapsic szó német eredetű (Raubschütz). A rauben „rabolni”-t jelent, a Schütz vadászt.)
Öcsi az elmúlt huszonvalahány esztendőben több százszor megfordult már betyáros kinézetű motorkerékpárjával a Tisza és a Latorca közén, és nemegyszer gördült át azon a híres-neves lengőhídon, amelyik a vidék emblémája is lehetne. Mindegy.
Öcsi akkor is véd és óv, őrzi a vízben lubickoló halacskákat, miáltal sikerült pár ellenséget is szereznie – de szerencsére a jó barátokból is akad bőven.
Jawa száguld Jawa mellett
Öcsi élvez minden egyes, folyóparton töltött pillanatot. Ám mindig volt valami, ami ezeket a szép perceket megzavarta... Már gyerekkorában csodálkozott, hogy olyan nagyhangú horgászok emelik ki a szebbnél szebb halakat a vízből, akiknek arra semmi jogosultságuk nincs. Éppen ezért elhatározta, hogy idősebb korában, ha ideje tengernyi lesz, felügyel majd a Tisza és a Latorca közének halállományára. (Szlovákiában ugyanis a halőrködés önkéntes alapú.)
Helyszínünk a manapság oly forgalmas ukrán határ. Itt száguld veterán motorja hátán Öcsi...
Öcsi vágya a kétezres évek derekán teljesült, akkor sikerült bekerülnie a halőrök adatbázisába. Jelen pillanatban kilenc halőr ellenőrzi a Tisza Bodrogközben tekergő, három kilométer hosszú partját – illetve a vele ellentétes oldalt, vagyis az ukrán határtól folyásirányban 24 kilométer hosszan kanyargó Latorcát.
Halőrünk leghűségesebb társa egy 1960-as gyártású Jawa motorkerékpár, a csehszlovák gépipar féltve őrzött gyöngyszeme. Fotósunk hasonló veterán motorral követte, mert tudta: kerékpárral vagy autóval nem tudná vele tartani a tempót.
És hogy hogyan is néz ki a halőr egy napja? Öcsi a napot a tiszacsernyői horgásztársulathoz tartozó Csénye partján kezdte, az ukrán–szlovák határvonal mentében. A tiszta vizű, gazdag halállománnyal rendelkező holtág pár éve még kietlen képet mutatott, de a helyi horgásztársulatnak köszönhetően mára a vidék egyik keresett vízfelülete.
„Az országos horgászengedéllyel rendelkezők még mindig azt hiszik, hogy itt is horgászhatnak, de a Csénye vizét kizárólag a tiszacsernyői társulathoz tartozó tagok élvezhetik.
Sajnos, rengeteg a »feketéző« pecás, aki Kárpátaljáról oson át: persze ha meglátják a határőreinket, összepakolják a pereputtyukat, és eltűnnek. Mi nem sokat tehetünk, mert az ukrán határőrök szemet hunynak a törvénytelenség felett.”
Okos ember a hibájából tanul
Két ember soha nem egyforma, így az orvhorgászok sem azok. Öcsi sok olyan pecással találkozik, aki több bottal horgászik a kettő megengedettnél. (S már a kérdésünknél is vagyunk!)
„Egy roma gyereket többször fülön csíptem, aki maga tákolta horgászbotjával próbált apró kárászt fogni a vacsorájához. Ellenben nem ez a jellemző: nem egy, komoly felszereléssel horgászó csürhét csíptem már nyakon. A roma fiú példamutatóan kiváltotta az engedélyt, a nagyhangúak viszont többszöri felszólítás után sem voltak hajlandók felhagyni az orvhorgászattal. Az ilyen neveletlen bandát legtöbbször csak rendőri kísérettel tudjuk eltakarítani a partról, a sorsuk utána már a rendőrség kezében van. Az ilyen hencegés több száz eurós büntetésbe és kétszáz órás kényszermunkába is kerülhet. Szerencsére ritka az ilyesmi, inkább csak mosolygós horgászokkal találkozom.”
A legkisebb (mégis a legnagyobb) haltolvaj...
A halőrködést a halőr nem pénzért csinálja, de mégis rengeteg bónusszal jár. A halőr jutalma az erdő csendje, a legelésző állatok látványa, a változó táj szépséges ritmikája...
Öcsi a nevezetes lengőhídon
Hősünk vagy százszor átgördült már azon a lengőhídon, amely Battyán és Szirénfalfa között lebeg a Latorca felett... (Jó lenne, ha az illetékesek is felfigyelnének erre az ötvenes években felhúzott hídcsodára, s kicsit rendbe raknák.)
Erre kell a halpárna!
Manapság sok hobbihorgász visszadobja a vízbe a halat. Viszont ennek is van mikéntje: előtte a halat kíméletesen halpárnára vagy halbölcsőre kellene fektetni. (Ez a párna egy puha matracra hajaz.) Visszadobás előtt a hal horogtól sérült száját is kötelező lenne fertőtleníteni, de ez sokaknál elmarad.
Válasz a többi kérdésre
A Szlovák Horgászszövetség szabályzata szerint a bodrogköziek legalább ötven haltípust különböztetnek meg a területükön. Ezek halászatát szabályokkal tartják kordában. A fajtiszta halak, például a pontyok hazavitelét nem darabszámra, hanem a kifogott halak súlya szerint regulálják; de vannak vízfelületek (ilyen például a Csénye), ahol a halhosszúság a mérvadó.
„Ez azt jelenti, hogy ha valaki kifog egy kétkilós és egy három és fél kilós halat, akkor számára aznapra befejeződött a horgászás. Továbbra is a vízparton maradhat, de a törvények értelmében öt kilónál több halat nem vihet haza. Ez szinte az ország teljes területén érvényes. Ha valaki vét a szabályzat ellen, és tetten érjük, a horgászszövetség fegyelmi tanácsa elé idézzük. Van, aki pénzbüntetést kap, de volt már olyan, hogy bevonták az illető horgászengedélyét” – tájékoztat halőrünk.
Annak filozófiáját pedig, hogy miért csak két bottal engedélyezett a horgászat, Öcsi szerint pusztán a törvényhozók tudják. (A kitétel a sporthorgászokra nem mindenütt érvényes.)
„Az igazság az, ha két bottal nincs szerencsénk, akkor három, négy vagy annál több bottal sem fogunk halat fogni. Mellesleg a horogméret nálunk nincs szabályozva, mindenki olyan horgot tesz a zsinórjára, amilyenhez épp kedve van.”
Mi van a táskában, kérem...?
Mi a különbség a halász és a horgász között? A halásznak hálója van, a horgásznak botja és csalija. A horgászat szabadidős hobbi, a halászatnak pedig célja van: a halak tömeges kifogása. Vagyis a hal kitermelése.
