Nyári kirándulásunk Gödöllőre vezet, ahol a királyi kastélyt járhatjuk be keresztül-kasul – Sisi nyomában. A gödöllői kastély ugyanis Sisi kedvence volt. A királyné imádta a lovakat, és lelke szomorúságára a vigaszt a hosszú kilovaglásokban kereste...
Programunk része a gödöllői lovaspark. Itt láthatjuk csak igazán, mennyire igaz az állítás, hogy a magyar mindig lovas nép volt.
Magyarország legnagyobb barokk kastélyát a 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich Antal gróf kezdte építtetni. Az épülethez templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon istállók és lovarda kaptak helyet. Olyan szépre sikeredett, hogy utána mindenki ezt akarta lemásolni!
A legnagyobb magyar barokk kastély. A magyar barokk kastélyok általában U alakúak, és a két szárny díszudvart, court d honneur-t fog közre. Jellemző a Franciaföldről származó manzárdtető. (Itt laktak a szolgák: nevét kitalálójáról, Mansardépítészről kapta.)
Az épület fénykora csak a kiegyezés után kezdődött. A felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet pihenőrezidenciája lett! A későbbi korokban is mindig a nyugalom „szigete” volt. (Horthy Miklós kormányzó szintén nyári rezidenciaként használta, s a kastély életében a királyihoz hasonló fényes időszak következett.)
Erzsébet 1866-ban járt először Gödöllőn, ekkor még protokolláris okokból. A kastély lovardájában berendezett hadikórházat látogatta meg, ahol a königgrätzi csata sebesültjeit ápolták. (Nagy feltűnést keltett döntése, hogy az osztrák–porosz háború idején gyermekeivel, Rudolffal és Gizellával együtt éppen Magyarországon keresett menedéket.) A kastélyban akkor 103 lakószoba volt, amelyek közül 67-ben a személyzet lakott. A királyi lakosztályokat a főépületben, a díszteremtől északra és délre alakították ki. Nem a pompa, hanem a kényelem volt a cél! A király lakosztályát kukoricasárga faburkolat és szürke selyemtapéta borította. Erzsébet lakosztályában kedvenc virágának színe, az ibolyalila uralkodott. Szalonból, író-, öltöző-, háló- és felolvasószobából állt. Az emeletről csigalépcső vezetett a három szobából álló földszinti lakosztályába. Erzsébet szobái mellett kialakították a felolvasónő, Ferenczy Ida lakosztályát, s utána következtek a királyi gyermekek szobái.
Az enfilade – így nevezték, mikor a szobákat egymásból nyitották, és egy pontból áttekinthetőek voltak.
A királyi család is sokat tartózkodott a gödöllői kastélyban. Évente több hónapot is itt töltöttek – főként ősszel és tavasszal. Gödöllő hamarosan Erzsébet menedéke lett, ide menekült Bécs kötöttségei és a formális élet elől. „Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül!" – írta Erzsébet édesanyjának Gödöllőről.
Ha társaságra vágyott, nagyszabású lovasversenyeket, vadászatokat, agárversenyt, galamblövészetet rendezett. A magyar lovassport elitje járt ide vendégségbe, köztük a miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf is. S a legenda szerint itt alakult ki közöttük a romantikus kapcsolat! A királynét mindig is vonzották a különleges dolgok és emberek (hisz ő sem volt korának tipikus gyermeke). Szerette a cigányzenét, s a kastélyban nemegyszer látott vendégül egész cigánybandákat...
A királyné 2663 napot (7,3 évet!) töltött Magyarországon – ebből mintegy 2000 napot Budán és Gödöllőn. A magyarok szeretett királynéjának emlékére több mint 100 emlékparkot, ligetet létesítettek az országban. A gödöllői parkot az elsők között avatták fel – a királyné egész alakos szobrával! A város ma is Erzsébet királyné magyarországi kultuszának első számú központja.
Második megállónk a lovaspark, ahol szintén a régmúltra emlékezünk. A Lázár Lovaspark a gödöllői királyi kastély szomszédságában található. Egy európai színvonalú lovasbázis, ahol magyaros vendéglátással ötvözik a magyar falvak hangulatát.
A fogathajtó világbajnok Lázár testvérpár által megálmodott és létrehozott lovaspark megnyitása óta Magyarország egyik legattraktívabb programhelyszíne.
A világbajnokok termében találhatóak a Lázár testvérek, Vilmos és Zoltán fogathajtó pályafutásának legszebb „gyümölcsei”. Többek között a 13 világbajnoki aranyérem, de a hazai versenyeken nyert aranyak, ezüstök és bronzok is ott csillognak a múzeum közepén felállított vitrinben. A lovasparkban két istálló van, amelyek több mint 80 lónak adnak otthont. A lovak egy része (döntően a lipicaiak) a világbajnokok „munkatársaiként” vesznek részt az edzéseken és a versenyeken, míg másik részük a lovasbemutatók rendszeres szereplői.
Programunk érdekes részét képezi a farmlátogatás, amelynek egyik helyszíne a közkedvelt falusi udvar, benne számos, ma már ritkaságnak számító állattal, a mangalicákkal, a rackákkal, és a baromfiudvar lakóin túl megismerkedhetünk a puli kutyával. A puli a pásztorok nélkülözhetetlen segítőtársa volt. A puszták őshonos lakói, a magyar szürke marhák is békésen fogadják a kíváncsi érdeklődőket karámjukban vagy a domboldalon. De lehet velük találkozni a bemutatókon is: „száguldó” szekérként, ami igazi látványosság!
Andrássy Gyula, a kiegyezés utáni első magyar kormány miniszterelnöke.
A lipicai ménes
A lipicai méneket a bécsi spanyol lovasiskola számára tenyésztették ki – Bécsben „lovastáncra” idomították őket (a bemutatókra most is válthatunk jegyet). A lipicai lovakat a napóleoni háborúk idején menekítették Magyarországra – így maradtak itt.
A lipiciai tanulékony, engedelmes ló!
