Az Andrássyak megdolgoztak azért, hogy az illusztris főnemesi társaság elismerje őket. Viszonylag későn, az 1500-as években emelkedtek nemesi rangra. A többi jött magától: mivel a szép Andrássy férfiak jó hadvezérek voltak, a sok háború alatt hamar eljutottak a grófi címig.
Igazi befolyásuk azonban nem volt; Gyula volt az, aki később igazi hatalmat szerzett a családnak. Az alkalmat hozzá a pezsgő reformkor szolgáltatta, mikor elkezdődtek a nagy építkezések, s kialakult a modernebb Magyarország.
Tudnivaló, hogy Andrássy Gyula kedvét semmi nem tudta elvenni a politikától. Még a jelképes kivégzése sem. Nem olyan fából faragták. Már 25 évesen diplomataként ügyködött a negyvennyolcas szabadságharcban, hogy pénzt szerezzen a „magyar ügy” számára. Egyik útjáról már nem tudott hazatérni, hisz a forradalom elbukott – ám ő képes volt politikai megsemmisülését imázsépítésre fordítani. Így lett belőle a nők kedvence Párizsban... Hazatérése után pedig a haza bölcse, Deák Ferenc vette a szárnyai alá, s együttesen tető alá hozták az osztrák–magyar megbékélést szorgalmazó kiegyezést.
Sisi is hallgatott a szavára, pedig egyébként nemigen érdeklődött a politika iránt, a kiegyezéssel azonban kivételt tett. (Állítólag még a hitvesi ágyat is megvonta a császártól, mert annak az elején nem tetszett a kiegyezés ötlete.)
Nem véletlen, hogy Andrássy Gyula koronázta meg később Ferenc Józsefet: azt a Ferenc Józsefet, aki aláírta a halálos ítéletét...
Noha szinte csak társaságban találkozhattak Sisivel, egy alkalommal Andrássy saját hintójával vitte el a királynét a gödöllői kastélytól a vasútállomásig... Úgy tartották, hogy ezalatt biztosan történt valami kettejük között. Sőt, egyes hangok szerint Mária Valéria főhercegnő apja nem is Ferenc József, hanem maga Andrássy Gyula! A Gödöllőn nevelkedett főhercegnő a pletykák miatt nem igazán kedvelte a magyarokat, de még a grófot sem.
A történészek szerint viszont kizárt, hogy a Monarchia második embere és a császárné szerelmi viszonyt folytattak volna... Mária Valéria pedig ezt írta Andrássy temetésesének napjáról: „Mama azt mondta nekem, hogy csak most jött rá, mi volt számára Andrássy: először érzi magát egészen elhagyatva tanácsadó és barát nélkül.”
A szép akasztott
Kora egyik legszebb férfijának tartották a felvidéki származású gróf Andrássy Gyulát. Harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, amiért odahaza jelképesen felakasztották. Ám ő nem sokat búsult, ezalatt Párizsban nagy társasági életet élt, a francia nők bomlottak utána...
„Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék” – mondta róla a nagy palóc, Mikszáth Kálmán, aki szerint Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága volt „desztillált alakban”.
200 éve született Andrássy Gyula gróf! Ismerjük meg a „szép akasztott” férfi életét!
Kétszáz éve született Andrássy Gyula gróf! Az évfordulóról a szlovákok is megemlékeznek, mert lassan a magukénak tekintik a grófot, hisz a Felvidéken született, illetve itt is temették el. Már a nevét is átírták Július Andrášira... De hiába tetszett meg nekik Andrássy, feltételezett szülőhelyének, a gömöri Oláhpataknak a szlovák polgármestere a magyar kormánytól kér további pénzmagot, hogy felvirágoztassa az ottani Andrássy-kastélyt... Gróf Andrássy Gyula Magyarország miniszterelnökeként, majd a dualista állam (Ausztria–Magyarország) közös külügyminisztereként tevékenykedett, miközben már életében számtalan anekdota terjengett róla.
Az Andrássy család
A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássyak székely származású főnemesi család voltak, akik számos nagy embert és hadvezért adtak a magyar hazának. Gyökereik egészen a 11. századig nyúlnak vissza. A 16. században politikai okok miatt elmenekültek Erdélyből, így kerültek a Felvidékre, ahol megkapták Krasznahorka várát. A Rákóczi-szabadságharc idején a család két részre szakadt: a betléri és a monoki ágra, melyek a 18. században grófi címet kaptak. A betléri ágnak volt még két oldalága: a homonnai és a tőketerebesi, utóbbit gróf Andrássy Gyula képviselte.
„Minden lehet belőle...”
A hazafias neveltetésben részesülő Andrássy Gyula kivételes tehetségű fiatalember volt, akire nagy hatást gyakorolt a reformkor pezsgése. S hogy mit jelentett a reformkor? Nem mást, mint hogy az elmaradott Magyarország fel akart zárkózni a fejlettebb Nyugat-Európához. Andrássy jogi tanulmányait követően külföldi utazásra indult, majd megismerkedett példaképével, gróf Széchenyi Istvánnal. A legnagyobb magyar nagy jövőt jósolt neki („Minden lehet belőle, még Magyarország nádora is.”), Andrássy pedig már 25 évesen országgyűlési követ lett.
Hazafi volt, harcolt a független Magyarországért, a magyar szabadságért az osztrákok ellen. A külügyminiszter később Konstantinápolyba küldte, hogy győzze meg a török szultánt egy oroszellenes fellépésről.
Nemsokára azonban a magyar csapatok Világosnál letették a fegyvert, az 1848-49-es szabadságharc végleg megbukott, a fiatal gróf pedig nem térhetett haza. Sőt, otthon „felakasztották”! Ez azt jelentette, hogy jelképesen (in effigie) kivégezték: nevét az akasztófára szögelték.
Ám a jó kiállású fiatal diplomata ekkoriban már a párizsi szalonokban forgolódott, hisz – mint minden arisztokrata családnak – nekik is szép palotájuk volt Párizsban. Egy anekdota szerint a francia hölgyek a csodájára jártak, mivel még nem láttak olyan jóképű férfit, mint a gróf. Ezért aztán csak a „szép akasztottként” (le beau pendu) emlegették. Párizsban ismerte meg feleségét, Kendeffy Katinka grófnőt is, akitől később négy gyermeke született. (Az egyik Andrássy Gyula, akiből szintén nagy politikus, az utolsó osztrák–magyar külügyminiszter lett.)
Olvass tovább: A szép akasztott
