Bár tilalom van a petárdák használatára, mégis rengeteg fiatal durrogtat szilveszterkor.
A kisebb petárdák nem kimondottan kockázatosak, ám ha a kezünkben robbannak fel, komoly égési sérüléseket tudnak okozni. A nagyobbak viszont egyenesen veszélyesek, a kutyákat pedig az őrületbe kergetik.
Kamaszkoromban a szemem előtt hajított el egy tizenéves suhanc egy kisebb petárdát. Pont egy téglára esett. Porrá zúzta a téglát, a földbe pedig lyukat ütött. Kérdem én: ha véletlenül az ő kezében robban fel, vagy eltalál egy szerencsétlen arra járót, vajon akkor is hülyére röhögték volna magukat a barátjával?! Valószínűleg nem.
Azóta is jó néhány esetet láttam, mikor fiatalok – körül sem nézve – csak hajigáltak összevissza, más udvarára vagy autójára, nagy károkat okozva. Utána sokszor a sérülteket is el kell látni.
Egyes petárdák komoly sebesüléseket tudnak okozni, mint a kéz- és arctraumák, halláskárosodás, égési sérülések. A káros kémiai anyagok belélegzése pedig asztmát okozhat.
Emellett gyúlékony anyagról van szó: ha a petárda egy száraz, netán egy másik gyúlékony anyaggal érintkezik, tüzet okozhat.
Az állatokat pedig megőrjíti, és nem csupán a házi kedvenceket. Ezeknek ugyanis jóval kifinomultabb a hallása az emberénél. Az állatok a hanghatástól stresszhelyzetbe kerülnek, elszöknek, s a menekülési kísérlet közben gyakran megsérülnek. Az elveszett állatok egyötöde a hanghatások miatt tűnik el, ilyen a mennydörgés és a petárda. A zajok váratlanok és kiszámíthatatlanok, ezért fóbiát válthatnak ki.
Egy kórházi dolgozó meséli
„Ügyeletben voltam aznap éjjel. Telefonhívás érkezett be hozzánk, amelyben közölték, hogy robbanás történt az egyik csallóközi faluban. Két fiatal összetákolt egy fazékbombát, aminek aztán alá is gyújtottak. A bomba nem durrant, mire odament az egyik, hogy megnézze, mi lehet a baj vele. Abban a pillanatban, ahogy felemelte a robbanószerkezet fedelét, az felrobbant, és letépte a fiatalember fejét. Azonnal szörnyethalt.”
