A folyosón sűrű, beszédes csend honol. A színpad felől cipőkopogást hallok. Végre a félhomályban felbukkannak a színészek. A próbának vége. Vajon milyen...
Kevés színésznek adatik meg pályája során olyan főszerep, mint Rómeó. Egy szerep azonban még nem garantálja a sikert. Ahhoz kell még valami. Az a fajta alázatos tehetség, amellyel a színinövendék Béhr Márton alakítja Rómeót a Jókai Színházban.
Nincs elég női szerep? Miért csak három színésznő van a Komáromi Jókai Színház társulatában? És miért hét férfi? Zúdítjuk a kérdéseket a színház dramaturgjára...
Az esti előadások előtt már messziről látni a Jókai Színház lámpáit, melyek az épület fehér falát szinte misztikus fénnyel vonják be. Tóth Tibort, a Komáromi Jókai Színház igazgatóját az új évadról kérdeztük.
Ők azok, akik rendszerint nyáron, a szünetben is dolgoznak, hiszen ilyenkor kezdik meg a következő színházi évad bérleteinek árusítását. A szervezés munkájáról Fabó Máriával, a színház marketingvezetőjével beszélgettem.
A hang legalább olyan fontos a színházban, mint a fény. Akinek már volt alkalma összehasonlítani egy jól és egy nem jól hangosított koncert élményét, az pontosan tudja, mi a színházi hangosító küldetése.
Ezzel az egyszerű kifejezéssel (a fény) illetik a színházban a világosítókat. Az ő feladatuk, hogy fényhatásokkal fessék alá a színpadi játék fordulatait.
A színházi öltöztető munkája ma nem egyetlen színészhez köthető. Rendszerint külön öltöztetője van a férfi és a női színészeknek. Nincs ez másként a Komáromi Jókai Színházban sem.
Tóth Simona tíz éve dolgozik a Komáromi Jókai Színházban. Olyan hajviseletekkel, amelyeket a színészek „viselnek”, nem biztos, hogy egy fodrász az életben bármikor is találkozik.
