Az életkép a mindennapi élet egy jelenetét vagy eseményét mutatja be, az abban szereplő embereket. Egy nyolcszáz éves községben, Tardoskedden próbáltunk pár zsánerképet lőni, hogy megmutassuk, mennyi életrevalóság rejlik egy nagy múltú településben. Múltja van, de jelene is: ez a mondás járja ma Tardoskeddről. Lakosainak száma felül ötezer, ezért Tóth Marián polgármester rögtön fel is teszi a költői kérdést: „Mi a jobb? Az ország egyik legnagyobb falujának lenni, vagy a legkisebb városának?” Szerintünk az előbbi.
Gazdagon megművelt földek és sík tájak közt vezet az út a Cergát – Vág folyó ágaival szabdalt településre. Tardoskedd nemrégiben ünnepelte alakulásának 800. évfordulóját. Az első írásos feljegyzés 1221-ből származik róla, amikor is II. Endre magyar király a települést az osztrák ciszterciták szerzeteseinek ajándékozta. Ők már nincsenek, de a község azóta is derekasan állja a sarat piros-fehér-zöld a címerében. Pedig jócskán megtépázták a történelem viharai, magyar népessége például a felére fogyott...
„Annak ellenére, hogy Tardoskeddet a keddi piacról nevezték el, mostanság csütörtökön és szombaton van nálunk a piac” – jegyzi meg mosolyogva a polgármester, Tóth Marián.
Tóth Marián
A községben ugyanis új és újabb közhasznú épületeket emelnek, a lakosok nagy örömére; például pár éve vásárcsarnokot avattak, amelyik helyet biztosít a helyi kistermelőknek, akik hetente kétszer, csütörtökön és szombaton kínálják itt terményeiket és termékeiket. Ez azt mutatja, hogy Tardoskedd a jövőt zölden szeretné megélni (nemhiába kapta meg három éve a „Zöld község” címet), és a helyi terményeket kívánja előtérbe helyezni...
Mert a tardoskeddieknek is az ízlik a legjobban, ami helyben terem, hisz ez a föld táplálta őseiket is – arról nem is szólva, hogy így kisebb lesz az ökológiai lábnyomuk, hisz az ellátást nem terheli a szállítás költsége.
Mire utal a kőkép?
Az emlékmű ott szerepel a község címerében – a gabonaföldekre utaló sárga szín és a piros-fehér-zöld mellett. A krónikák szerint a helyi lakosság főleg a földből, a mezőgazdaságból élt; a magyar színek pedig arra utalnak, hogy itt magyarok laknak. A címer közepén a Rákóczi-emlékművet láthatjuk, amelyet 1706-ban húztak fel annak emlékére, hogy a kurucok itt legyőzték a labancokat.
A község címere
Állítólag Bercsényi Miklós generális erről a helyről küldött II. Rákóczi Ferencnek három fontos levelet a hadiállapotokról és a labancok legyőzésének stratégiájáról. A helyiek sokáig csak kőképnek nevezték az építményt. A belső fülkéket ugyanis négy faragott dombormű díszíti: II. Rákóczi Ferenc és a tábori levelek írójának, Bercsényi Miklósnak az arcképe, a Szűzanya a kis Jézussal, valamint a község régebbi címere.
Az emlékmű
Kultúrházat a faluházból és egyéb fejlesztések
A község kihasználta a világjárvány alatti leállást és csöndességet. Átépítették a faluházat, megtoldották kultúrházzal. Kapacitása 350 fő, korszerű pódiummal, fénytechnikával és minőségi hangosítással rendelkezik. Másik nagy fejlesztésük: Tardoskedd végre kiépíti szennyvízelvezető rendszerét, hogy csatlakozni tudjon a 21. századba vivő vonathoz...
Tardoskedd nevezetessége amúgy a földből feltörő 72°C hőmérsékletű geotermális forrás. A forrás a nyári idényben a termálfürdő medencéit látja el vízzel, télen pedig a községi iskoláit fűti.
Vizek, vizek...
A víz mindig fontos szerepet vitt a falu életében. Tardoskeddet ingoványos talaj vette körül, a mocsarak védőpajzsként szolgálták az itt élőket: még a tatár is elkerülte a települést, mert félt, hogy elsüllyed a mocsárban. A helyiek a mai napig érzik, hogy mocsaras tájon élnek, mert esős időszakban rögtön vizenyős lesz a talajuk.
Amúgy tavak is bőven vannak, voltak a faluban: a Putnoki-tó, a Bara-tó, a Rácz-tó, a Halastó, a Vida-tó és a Csábi-tó. Az elődök kanálisokkal kötötték össze a halastavakat: ha az egyik megtelt, a vize átfolyt a másikba. Ha pedig esőzések, áradások jöttek, és megemelkedett a talajvíz, ez a kanálisrendszer szépen kivezette a vizet településről. Mostanra a halastavak zömét kibérelték a szervezetek: ezek igyekeznek a tavak környékét (megfelelve a modern természetvédelmi előírásoknak) rendben tartani.
A képen a Putnoki-tó: egy jó példa! A sporthorgászok klubja szépen kitisztította, kimélyítette és betelepítette a tavat hallal. Az állományt minden év őszén frissítik. A tagok igyekeznek a tó környékét kitakarítani, fákat és növényeket telepítenek, s a tavon minden évben horgászversenyt rendeznek...
Nyelvhatáron vagyunk!
A településen három óvoda működik: magyar nyelvű, szlovák nyelvű és az egyházi fenntartású Szent István Óvoda. Mellettük két alapiskolával büszkélkednek. Tardoskedd igazából magyar szigetfalu a szlovák települések között, ezért a magyar iskola (a szlovákkal ellentétben) nem gyűjtőiskola, csak helyi nebulók látogatják, szám szerint 150-en. A szlovák iskolába már a környező falvakból, Jattóról és Tótmegyerről is érkeznek diákok.
Amúgy rohamosan csökken a magyarok aránya a valaha színmagyar faluban. Ez tükröződik a magyar óvodások létszámában is. (A két magyar óvoda három osztállyal működik, a szlovák néggyel.) A beköltöző lakosok nagy többsége szlovák, a szép falukép vonzza a betelepülőket. A vasút által Pozsony is jól megközelíthető, s ez is vonzóvá teszi Tardoskeddet.
PRO TURDESQUED! Tardoskedd legrégebbi épülete amúgy a templom, egyes részei még 1300-ban (!) épültek. 1700-ban nyerte el mai formáját, ahogy a régi községháza is, ahol egy jó falunéző kezdeményezés, a „Tardoskeddi séták” alkalmával megmutatják a résztvevőknek a tömlöct is: ez régen a duhajkodó legények kijózanítására szolgált.
Ki ne ismerné Tardoskedd aranyát?!
Már a főút mellett homoktövis-ültetvényeket láthatunk. A helyi szövetkezet a homoktövis termesztésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozik. Szlovákiában elsőként Tardoskedden kezdték ültetvényen termeszteni ezt az igénytelen cserjét – mégpedig egy vagány nő, Szabó Rozália indítványozta az ültetést, aki szó szerint tövises úton lépdelt a siker felé.
A homoktövis nem sok extrát igényel, főként csak napot. Egyetlen hátránya, hogy tarackosan terjed, s kiirtani lehetetlenség. Ezért szakértelmet és profizmust kíván a termesztése. Kétlaki növény lévén, egy fiút és egy lányt kell ültetni, ha azt akarjuk, hogy termést hozzon.
Tardoskedden szirupot, gyümölcslevet, teát, lekvárt, sőt mézet is készítenek belőle. Ismert még az 52 fokos homoktövis-pálinkájuk is. A homoktövis mai ismereteink szerint igazi csodaszernek számít, narancssárga bogyós terméséből egyetlen szem fedezi a napi C-vitamin-szükségletünket.
