A Csillagerődben vagyunk, Dél-Komáromban, ahol megnyílt egy csodálatos múzeum, amely híres szobrok és építmények másolatainak ad otthont.
Káprázik a szemünk: láthatjuk itt a híres milói Vénuszt és Dávid szobrát, de a firenzei „Paradicsomkaput” is.
Jobb oldalon a híres firenzei Paradicsomkapu, tizenegy centiméter arany borítja. Ez a világ legdrágább kapuja! Nevét onnan kapta, hogy a hit szerint a templomkapu határt képez a földi lét és a mennyország, a paradicsom között...
Ahol az embernek elakad a lélegzete, az a nagyterem. Ezt részben a földbe süllyesztették, s felülről egy 35 méter magas vasbeton áthidalás keresztezi, míg az emeletről finom üvegkorlát szegélyezi.
Elképesztő hatással van az emberre, ahogy ebben a lenyűgözően modern környezetben felnéz – vagy éppen lenéz – a több méter magas szobrokra.
Közülük talán a legismertebb Bartolomeo Colleoni velencei zsoldosvezér lovas szobra, melynek bronzból öntött eredetije Velencében áll. (Nem csoda, hogy róla nevezték el a termet.)
A tett!
A századfordulón a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Pulszky Ferenc háromszáz gipszöntvényt vásárolt az olasz származású Felice Napoleone Martinelli szobrász athéni műhelyéből. Igazából ez volt Magyarország egyik legdicsőbb korszaka, mikor nagy építkezések folytak, kialakult Budapest mostani képe...
A sztélék, vagyis a sírkövek, bevett típus alapján készültek: a család azt választotta ki a kínálatból, amit az elhunyt szeretett. Ha volt kalitkában madara, akkor azt, ha szerette magát ékszerekkel cicomázni, akkor azok is ott voltak...
A leghíresebb sztélén Hégészót, az athéni polgárlányt láthatjuk, akinek a szolgálólánya egy dobozban nyújta át a nyakláncát. Fejét fátyol fedi: valószínűleg az esküvője előtt állhatott...
A gyűjteményt azonnal átszállították az akkor átadásra kerülő Szépművészeti Múzeumba. Utána csak bővítették és bővítették... A harmincas évekre aztán hozzánk is begyűrűzött az a szemlélet, hogy a másolatoknak nincs művészettörténeti értékük. Ettől kezdve a kópiákra hányatott sors várt.
Mivel játszottak régen a gyerekek? Azt is megörökítette a régi szobrász – birkacsontból készült kis golyókkal...
Szerencsére nemrégiben a magyar kormány lépett és cselekedett. A szobrokat restaurálni kezdték, a Csillagerődöt pedig 2017–2019 között újjáépítették. S ahogy mondani szokás: a többi már történelem...
A felújított Csillagerőd épületei. (© Fotók: Liget Budapest Projekt)
