Vass Laura neve nem ismeretlen azok számára, akik szeretik böngészni a képes recepteket. Pedig ahogy magáról mondja, ő csak egy háziasszony, akit érdekel a főzéssütés, és bátran kísérletezik. Így tanulta ki a fermentálást is.
Örömmel tölt el, hogy egyre több helyen rendeznek levendulafesztivált, s a hatalmas ültetvényeken csodás fényképek készülnek. Érdemes szüretelni és szárítani egy kis levendulát, mert a nyár illatát így később is élvezhetjük majd.
Ebben a korban a nő életútjának feléhez érkezik. Már nem csak azzal szembesül, hogy mi vár rá, övé az élet, s milyen jó lesz. Ekkor már visszatekint, s inkább nézi a kudarcokat, mint a pozitívumokat.
Házasság előtti tiszta élet, természetes családtervezés, holtodiglan-holtomiglan: ki kell mondjuk, hogy a mai világban olyan ritka az ilyen, mint ama bizonyos fehér holló.
Az emberek házfelújításkor sokszor még mindig aszerint döntenek, hogy mibe kell kevesebb pénzt fektetniük. Pedig a jövőre nézve egyáltalán nem mindegy, milyen megoldások mellett tesszük le a voksunk.
Dikácz Zsuzsanna az ipolyszalkai tájház vezetőjeként mondhatni „semmi újat” nem csinál. És éppen ez a lényeg. Zsuzsanna ugyanis a hagyományok megőrzését tartja a legnagyobb értéknek, valamint ezek átadását a mai generációnak.
Jelentkeztünk a hőn áhított pozícióra, s életrajzunk alapján behívtak minket egy személyes találkozóra. Hogyan tovább? Miben jelenjünk meg, és egyáltalán mennyit áruljunk el magunkról egy állásinterjún?
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."