Összeállításunkban karácsonyi díszben pompázó községeket mutatunk be. Dömötör Ede fotói a karácsonyi ünnepkör hangulatát próbálják tetten érni. Az olvasó pedig bátran szavazhat, neki vajon melyik tetszik?
Elevenen megmaradt bennem az a pillanat, amikor egy lány az egyetemen megkérdezte tőlem, hogy én egyébként mit csinálok falun. Hogy érti, hogy én mit csinálok falun? Reggel felkelek, megnézem az üzeneteimet (amihez nem megyek ki a galambházba a postagalambjainkhoz, hanem simán a telefonomért nyúlok), elolvasom a híreket, kiveszem a hűtőből a reggelim, megmosakszom, felöltözködöm, aztán megyek a dolgomra...
Egy falusi gyereknek nem nagy kunszt, ha kakasszóra ébred, és reggelire friss házi tej várja az asztalon. Miért szeret egy prágai gyerek falun? Falusi kalandok...
Zsitvabesenyő Nyitra felé az utolsó magyar falu – a fölötte elhelyezkedő Háj és Nagylót már szlovák községek. Az ilyen falvakról azt mondjuk: a nyelvhatár szélén fekszenek.
Riportunkban három zöld faluban jártunk, ahol a levegőt harapni lehet, a kertek vége a mezőre fut ki, és esténként olyan csönd van, hogy még a légy zümmögését is hallani lehet… Létezik ennél nagyobb idill?
Mikor az ember Komáromból Kassa felé autózik, nem sokkal Nagykürtös előtt megakad a szeme Csáb községen. Az útról nyelvszerűen elnyúló, barnás-pirosas háztetőket láthatunk – békésen pihennek a dombok között. Vajon milyen falu lehet?
Az Új Nő Erdélybe készül október elején. – Miért olyan divatos manapság a falusi turizmus? – kérdezzük Brogyányi Mihálytól, aki elkísér bennünket első erdélyi utunkra, melyet a falusi vendéglátás jellemez majd.
