Mikor megérkezünk, épp egy csapat kisiskolás sereglik be a párkányi Vénus cukrászdába, s a fagylaltpult előtt tolonganak. Kedvelt a csokis, a csokis-banános és a citromos fagyi – de ez még nem minden. Itt igazi fagylaltkülönlegességek közül választhatunk! Első generációs családi vállalkozás ez: Neviďanský István (45, Ebed) kitanult cukrász, aki folyamatosan képezi magát.
Jól tudja ugyanis, hogy az új technológiák és trendek ismerete elengedhetetlen a vásárók igényeinek kiszolgáláshoz – legyen szó akár helyi lakosról, akár turistáról. Párja, Šedevá Denisa (44) végzi az adminisztrációs munkát, így remekül kiegészítik egymást a vállalkozás vezetésében.
A Vénus cukrászda Párkány szívében található, nem messze a sétálóutcától, a Sobieski-szobor mellett, mindössze pár lépésre a Duna csodálatosan kiépített sétányától, ahonnan a legszebb kilátás a nyílik az esztergomi bazilikára. A cukrászda előtt terasz várja a vendégeket, amely a fák árnyékában hűst ad a nyári nagy melegben.
„Tizennyolc éve üzemeltetjük ezt a helyet: a kezdetektől kávézó, cukrászda és fagyizó egyben, így minden kedves látogatónk megtalálja nálunk a számára kedves finomságot” – kezdenek mesélésbe a vendéglátóink. Az épület hátsó részében folyik a munka, István kötényét lekanyarítva fogad minket, míg Denisa finom kávéval kínál. „A fagylaltot jellemzően tavasztól áruljuk, méghozzá március 15-én kezdődik nálunk a szezon, s egészen októberig tart. A Simon-Júda-napi városi vásárral fejezzük be a fagylalt készítését. Azon a hétvégén általában még az időjárás is kegyes hozzánk, tehát napsütésben búcsúztatjuk a fagyiszezont.”
– Milyen fagyival kedveskednek a vásárlóknak?
– Kézműves fagylaltot árulunk. Tudni kell, hogy a fagylaltkészítésnek több módja is létezik: egyrészt van egy olyan vonal, ahol a különféle gyártók által készített alapot, a kész terméket főzik meg, és ezt ízesítik aztán. Sokféle fantázianévvel lehet találkozni: van, hogy a gyártó adja ezeket a megnevezéseket, de a terméket kínáló cukrász is elnevezheti a fagyit. Illetve van a másik vonal, amelyet mi is képviselünk – ezek pedig, ahogy előbb említettem, a kézműves termékek. Persze ez a módszer időigényesebb, de a titok mindössze annyi, hogy minőségi, valódi alapanyagból állítjuk össze a fagylaltot. Saját magunk keverjük ki az alapot mind a tejes alapú fagyinál, mind a gyümölcsösnél. És hogy ez mit jelent? A gyümölcsfagylaltunk alapja valódi gyümölcs (ezeket a termékeket akár tejérzékenyek is fogyaszthatják). Nincs benne színezék, tehát az eper a saját színétől ilyen szép piros, a málna ugyanúgy. A mangós fagyi nemrég került fel a palettára, méghozzá light formában: aki vigyáz a vonalaira, ám szereti a mangó ízét, bátran fogyaszthat a hűs finomságból.
Van csokis-banános fagylaltunk is, 40 százalékos gyümölcstartalommal. Ám mielőtt még valaki egy élénksárga színű fagyit képzelne el: a banán belseje nem olyan színű, mint banános csokiban, amit mindenki ismer, tehát a fagyink is inkább halványzöldes színű. Nagyon kedvelik a látogatók, ráadásul csokival kombinálva nagy klasszikusnak számít!
– Az exotikus gyümölcsökből készült fagylaltok mellett megtalálhatóak a környékünkre jellemző gyümölcsízek is, például a körte. Azt gondolhatnánk, hogy ez „unalmas”, egyszerű ízvilág, pedig nagyon finom belőle a fagylalt. Csak jó alapanyag kell hozzá.
– Milyen változáson mentek keresztül az ízek az évek alatt?
– Vannak a klasszikus ízek, amelyeket az első szezon óta kínálunk, ilyen a csokoládé és a vanília, de környékünkön a mai napig nagy sláger a puncsos fagyi is. Először mi is kész alapanyagokból állítottuk elő a fagyinkat, de idővel átálltunk a kézműves termékekre, mert színvonalasabb szolgáltatást szerettünk volna nyújtani. Az évek alatt több új ízt és ízkombinációt is bevezettünk. Ilyen a rumos-diós, a túró-barack, a mák-meggy, a vaníliás fagylalt fügével, az elmúlt években pedig a levendula-pisztácia a nyerő. A levendulát sokan az illata miatt kedvelik. Sokféle ízzel próbáltuk kombinálni, s a végén a pisztáciával sikerült egy olyan jól működő fúziót létrehoznunk, amit nagyon szeretnek a vásárlók. Igazából a levendula ötlete onnan jött, hogy városunkban minden évben megrendezik a levendulafesztivált, s ezért szerettük volna mi is megjeleníteni a kínálatunkban.
– A vevők az ízpárosításokat keresik inkább?
– Az alapízek mellett nagyon szeretik a kombinált ízeket, így főleg ezekkel próbálkozunk, hogy egy-egy új ízvilággal tudjunk kedveskedni akár a visszajáró vendégeinknek is. Mindig örömmel veszik, ha új fagylaltot kóstolhatnak. Aztán hosszú távon vagy bejön az új íz, vagy nem.
– Olyan is előfordul, hogy egy új ízpárosítás nem válik be?
– Persze, van, hogy már kísérletezés közben rájövünk, hogy az nem az igazi, ilyenkor nem is kerül ki a fagylaltpultba, de van olyan íz, melyet egy szezon után kiveszünk, mivel nem úgy fogy, ahogy szeretnénk. Az elmúlt évek slágeríze egyértelműen a sós karamell. Ezenkívül van még gesztenyés fagylaltunk is, ezt gesztenyepüréből készítjük.
– Miben mutatkozik meg a kézműves vonal?
– A csokis fagylalt valódi csokoládéból készül. A túrósban igazi a túró, éppúgy, ahogy a joghurtosban a joghurt. A puncsoshoz mi készítjük a mazsolát. A mákos-meggyes fagyiban a mákszemek nem ropognak a fogunk alatt, mert nemcsak daráljuk, de hengereljük is a szemeket, s így kerülnek bele a fagylaltba. Nagyon intenzív ízt hoz a meggy kesernyésségével együtt, így sokak kedvence lett.
– Miben szervírozzák a fagyit?
– A tölcsérünk egy édesített ostya, s míg a fagylaltban nem használunk színezéket, tulajdonképpen a tölcsért színezve is kínáljuk.
A gyerekek nagyon kedvelik a rózsaszín, kék tölcséreket. Van egy speciális tölcsérünk is, amit úgy gyártunk, hogy a belsejét folyékony csokival béleljük ki, az ott megdermed, és ebbe mérjük ki a gombócokat. Emellett gluténmentes ostyánk is van.
– Helyben a cukrászdában szívesen fogyasztják a hideg édességet üvegkehelyből is, de elvitelre egyre többen kérik a fagyit ostya helyett papírpohárba. Be is szereztünk olyan pohárkákat, amelyeken a saját logónk szerepel.
– Apropó, gombóc. Hány gombócos fagylaltot kérnek az emberek általában?
– Olyan időszakot élünk, amelyben azért van egy felső határ: jelenleg nem igazán kérnek 2-3 gombócnál nagyobb adagot. Ha egy család betér a fagyizóba, többnyire maximum dupla fagyit kér mindenki. Az iskolaév végén többször jönnek egész osztályközösségek, olyankor a gyerekek egy gombócot kérnek. Azt még hozzá kell tenni, hogy a mi gombócaink tömör, nagy gombócok, s az árat is ehhez mérten szabjuk meg. Megeshet, hogy esetleg máshol alacsonyabb árért kisebb súlyú gombócot kínálnak. Gondolhatnánk, hogy a gombóc mindenhol egyforma, de nem. Van különbség a súlyuk között.
– Mivel díszítik a fagyit?
– Lehet kérni rá tejszínhabot, csokit vagy epres öntetet, de sok fagyin már alapból van például csokidara vagy gyümölcsdarabkák, illetve – ahogy említettük – a puncsoson mazsola. Kimondottan nem szoktuk teleszórni színes cukorkákkal a fagylalt tetejét.
– Melyik időszakban van „csúcsforgalom” a cukrászdában?
– Egyértelműen a két nyári hónapban, amikor iskolai szünet van. A Vadas termálfürdő Párkányba vonzza a turistákat. A nyári estéken minden vendéglátó egység megtelik a városban, legyen szó étteremről, pubról vagy cukrászdáról. Mi a sétálóutcától kicsit arrébb, a Sobieski-szobor mellett vagyunk, pár lépésre a Duna csodálatosan kiépített sétányától. Onnan a legszebb a kilátás az esztergomi bazilikára. A cukrászdánk előtt terasz várja a vendégeinket, amely a fák árnyékában hűst ad a nyári nagy melegben.
„Általában délután, ebédidő után térnek be hozzánk fagyizni, mellette sokan kávét is fogyasztanak, ám olyannal is találkozunk, akinek nem okoz gondot már reggel nyolckor behabzsolni egy nagy adagot ebből az édes, hűs finomságból. Nem vagyunk egyformák” – árulja el István arra a kérdésünkre válaszolva, melyik napszakra a legjellemzőbb a fagyi fogyasztása.
– Önnek van kedvenc fagyija?
– Őszintén szólva ezen még nem gondolkodtam, de szerintem nem tudnék egyet sem kiemelni. Mindet szeretem, hiszen mind az én gyermekem.
– Van még valamilyen termékük fagylaltból?
– Igen, a nyári időszakban parfétortákat is készítünk: ezeket mélyhűtve tároljuk, méghozzá mínusz 18 fokon. Szeletelve ez a fajta torta nem folyik szét. Az alapja tészta, majd arra rétegezzük a fagylaltot, általában három ízben. Gyümölccsel, csokival és tejszínhabbal díszítjük. Ez a termék nálunk nem elterjedt, de Magyarországon igen. Olaszországban pedig semifreddo néven ismert.
– Ön szerint hol foglal helyet a gasztronómiában a fagylalt?
– Szerintem nagyon jó pozícióban van. Mivel gyorsan olvad, csínján kell vele bánni az előállításától kezdve a fagyipulton keresztül egészen addig, amíg a tölcsérbe kerül, s a vendég fogyasztani kezdi. Szóval nem egy egyszerű történet. Ez a hűs finomság a nyárhoz tartozik, s ha otthon elhangzik az a mondat, hogy „Elmegyünk fagyizni”, az már önmagában íncsiklandozó gondolat, főleg, ha még jó meleg is van kint. Kánikula, fagyi, pancsolás – Párkányban mindez adott.
