Ma mindenki a boldog tanyasi tyúkokról beszél, akik igazi sárga tojást adnak. Vajon milyen a boldogan kapirgáló tyúk, hogyan néz ki a tojása és a húsa?
Egy kiscsibe otthon, magon és zöldtakarmányon tartva hat vagy inkább kilenc hónap alatt nő fel. Nagyüzemi körülmények között már 39 nap alatt vágásérett lesz. Tehát ötszörösen, sőt kilencszeresen felgyorsítják a növekedését. Vajon mivel? Növekedésfokozóval, hormonokkal, és szinte egész nap világítanak neki, hogy mindig csak egyen, alig aludjon, s antibiotikumot kap, mert megfertőzheti a másikat. Vajon jó nekünk, ha ilyen húst eszünk, vagy ilyen tyúkok tojását?
Színárnyalatok
Ma olyan fura világban élünk, hogy azt sem tudjuk már, mit eszünk. A tyúkkérdést azért forszírozzuk, mert egészségesebb táplálék egészségesebb életet jelent. Ezért azt javasoljuk: akinek kertje van, és teheti, bátran vágjon bele a tyúktartásba!
Mit esznek a tyúkok?
Szemestakarmányt. Zárjuk ki a tápot (indító, nevelő, befejező és tojótáp), részesítsük előnyben inkább a búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, borsót. Ez a keverék azért nagyszerű, mert van közte gabonamag, olajos mag és hüvelyes is. Tehát változatos. Ha még változatosabbak akarunk lenni, tyúkjaink kaphatnak egyéb gabonamagvat: zabot, kölest, rizst vagy más olajos magvakat is (repcét, lent, kendermagot). Mindig annyit adjunk, amennyi aznap elfogy, mert azt ott maradt ételre jöhetnek az egerek, patkányok.
Egy tyúk naponta 10-15 dkg szemestakarmányt eszik. S nem is olyan nagy ördöngösség a szemestakarmánnyal dolgozni; sőt, jó érzés.
Szemes mellé fontos a zöld is!
A tyúkudvaron – az ideálison – mindig zöld gyepen szaladgálhatnak a csirkék, ahol cserjék, bokrok, fák nőnek, árnyékot adva. Sőt, ültethetünk kimondottan nekik való fákat, bogyós cserjéket. Azonban ekkora hely keveseknek áll rendelkezésre. Ha tyúkudvarunk kopár és kicsi, marad a zöld bedobálása. Tyúkjaink megkaphatják a kigyomlált virágokat és zöldségeket is. Eljött az ideje, hogy gyomjainkra más szemmel tekintsünk...
A tyúkoknak szükségük van kapirgálással megszerezhető állati táplálékra is, ilyenek a giliszták, rovarok, kukacok, férgek, csigák. Ezért jó, ha csirkéink szabadon járhatnak a kertben pár órát. Emellett kaphatnak tejet, tojást, túrót, savót, hallisztet. Gyűjthetünk nekik cserebogarat, melyet leszárítva egész évben fogyaszthatnak. Sőt, tyúkjainké lehet minden konyhai maradék! Néha a kutya húsára is rájárnak, de a cica egerével is elrohanhatnak. Ilyen mindenevők.
Mészből tojás, zéró tojótáp!
A mész pótlása fontos a tojásképzés miatt. Egyik barátném a tojáshéjakat és a csigaházakat mozsárban összetöri, s főtt rizsben odaadja nekik. Sokan a magok és zöldek mellé még tojótápot is adnak nekik, hogy több tojásuk legyen. Ekkor azonban már nem mondhatjuk, hogy a tojásunk és húsunk bio.
Fontos még: tyúkjaink élettartalma is megrövidülhet, ha állandóan tojniuk kell. Ezért hagyjuk őket megpihenni, ne tömjük őket tojótáppal. Így akár 4-5 évig is tojhatnak. (Nagyüzemben a tojótáppal etetett tyúkokat minden évben lecserélik.)
A háztáji csirke húsa és tojása
Meglátogattuk a patonyi Kukkónia-farmot, ahol a „házigazda”, Valaskó József mesélt nekünk a tojáshozamról. Kis betekintést nyertünk azt illetően, hogyan is élnek ma a tyúkok szabadtartásban.
– Mi a különbség a tanyasi és az üzleti csibehús között?
– A mi farmunkon a csirkék szabadtartásban vannak, tehát a szabad ég alatt kapirgálnak. A levágás előtti két hétben csakis kukoricát kapnak, ezért a bőrük és a húsuk szép sárga, nem olyan sápadt – a fehér csibe tápláléka a halliszt, a toll-liszt, a szójafehérje-keverék. A hússzerkezetük is különbözik: a gyorsan nevelt csirke húsa tele van vízzel. A tanyasinak nevezett csirke húsa szaftosabb és zsírosabb, mert a kukorica zsírt tartalmaz. A comb, de a mellrész sem olyan száraz. Ha tanyasi csirkéből készítünk grillcsirkét, akkor a kisült lé a tepsi alján marad: ez a tunkolós rész, hát ez nagyon ízletes. Ha a csibéről levesszük a mellét, az oldalán van némi zsírosság. Természetes zsírosság, ezért nem szárad ki a sütésnél. Kirántva is nagyon finom, de nyársat is lehet belőle készíteni. Szóval a lecsöpögő zsíros szósz nagyon finom.
– A minőséget azonban meg is kell fizetni. A tanyasi csirke bizony drágább!
– Való igaz, hogy a mi csibénk vagy Kati néni csibéje, amelyik zöldet kap, drágább, mert több pénzbe kerül a táplálása, gondozása. Csak egy adat: tavaly a gabona mázsáját 14 euróért vettük, az idén már 30 euró. Felment az üzemanyag ára is, ezeket a költségeket mind bele kell építeni a végleges árba. Sokan az olcsóbb húst veszik az élelmiszerláncok üzleteiben, de már vannak, akik úgy tartják: inkább egyenek kevesebb húst, heti egyszer-kétszer, de az legyen jó minőségű. Úgy gondolom, nem az a jó világ, az egészséges világ, amikor naponta hús kerül az asztalra, ebédre és vacsorára is. A zöldség is fontos, szerintem. Szerintem vissza fog jönni a régi világ, hogy a háromtagú család vasárnap három darab húst fog kirántani, és nem lesz olyan pazarlás.
– Az élelmiszerláncok olcsón adják a mirelit csirkét, az emberek felhagytak az állattartással. Találkoznak egyáltalán a mai gyerekek kapirgáló tyúkokkal a nagyinál?
– A mai gyereknek az a természetes, hogy anyu az üzletben veszi a húst, lefóliázva, külön a mellet, külön a combot. És persze a tojást is. A nyár folyamán itt, a Kukkónia-farmon rendre táborozó gyermekeket fogadunk, több turnusban. A gyerekek először ájuldoznak, hogy büdös van, kakiszag, pfuj, sárosak a csibék, koszosak a tojások. Na, ők még nem láttak eddig kapirgáló tyúkot!
Otthon az udvaron, még a falusi udvaron is, medence van, drága autó meg fűszőnyeg. Nincs csibe, kacsa, nincs háztáji, nincs bűz. És a mai gyerek, ha elé teszik a friss csibéből a rántott húst, akkor csodálkozik, és a mirelitet választja, mert az ízlik neki, ahhoz van hozzászokva.
A háztáji tojás
– Mi itt a farmon a csibéknek kukoricát, búzát, napraforgót adunk, egy kevés szóját és füvet, amit lenyírunk. Kint vannak szabadtartásban, nincsenek stressz alatt – mutatja József. Azt is megtudom, hogy a tojássárgája a D-vitamintól olyan szép sárga. Megtudom, hogy a ketreces tartásban kurkumát tesznek az ételükbe, hogy tojásuk sárga legyen. Tömegtől függően vannak XS, S, M, L, XL nagyságú tojások. A tyúktojás színe lehet fehér, barna, csontszínű és mindenféle más árnyalatú, akár zöld is, fajtája válogatja. Ha meg öregebb tyúk tojik, az a csontjai rovására megy, s ezért vannak sikerületlenebb tojások is.
– A fehér tyúk fehér színű tojást tojik, de például tavaly voltak fekete tyúkjaink, és fehér tojást tojtak – mondja József. – Mi úgy rakjuk össze a tíz tojást a csomagba, hogy mindenféle színű tojást rakunk bele. A házi tojásnak bizony erősebb a szaga, mint az üzletinek. Megtörtént eset, hogy visszahozták a farmunkról vásárolt tojást: reklamálták, hogy a tojás büdös – meséli mosolyogva József. – De ne feledjük, az életnek szaga van, bűze és íze!
