A karácsony a béke, a szeretet ünnepe. Legalábbis ilyennek szeretnénk megélni. Aztán jön a fejtörés, hogy kinek milyen ajándékot vegyünk, milyen finomságokat készítsünk az ünnepi asztalra, kiket hívjunk meg, kiket látogassunk meg. És beindul a mókuskerék. Az ajándékot be kell csomagolni, a menü hozzávalóit meg kell vásárolni, ki kell választani a karácsonyfát, a lakást fényesre kell suvickolni…
Torlódnak a feladatok, november közepétől már meg sem állunk. Amikor végre elérkezik a szenteste, fáradtan lerogyunk. És alig szusszanunk, már itt a szilveszter... Hányszor megfogadtuk, hogy jövőre minden másképp lesz! Nem rohanunk, nem kapkodunk, jól osztjuk be az időnket. Aztán mégis – az advent napjai vesszőfutásra hasonlítanak, és soha nem érjük utol magunkat. Hogyan lehet ezen változtatni? Miképp lehet nyugodt, békés a karácsony?
Meséből a valóságba
Elég a rohanós karácsonyokból! – mondjuk. Nem így akarunk ünnepelni! És feltesszük magunkban a kérdést: ugyan ki mondja meg, hogyan kell felkészülni az ünnepre? A szokások? A környezetünk? A férjünk, a családunk? A barátnőnk, a kolléganőnk? Vagy az Instagram, ahol a karácsonyfa alatt mindenki boldog és gondtalan, a frizura és a smink tökéletes?
A karácsonyi bűntudatérzés nem új keletű. Az ünnephez kapcsolódó szorongást és lelkifurdalást James. P. Cattell New York-i pszichológus már 1955-ben leírta. Akkor ugyan még nem létezett világháló, de az emberek, akárcsak manapság, emlékeztek gyerekkoruk nem éppen kellemes eseményeire, az ünnepi hangulatot beárnyékolták a nagy háború szomorú emlékei. Akkor sem létezett varázsvessző, amelynek egyetlen suhintására eltűnt minden bánat.
Az ünneppel együtt járó stressz, az érzelmi hullámvasút nem tesz jót sem a lelkünknek, sem a testünknek. Jön a zaklatott lelkiállapot, az álmatlanság, a krónikus fáradtság… Mégis hogyan harcolhatunk a kellemetlen tünetek ellen?
Mégis mit tegyünk?
Röviden: ne legyenek túlzott elvárásaink a karácsonnyal szemben. Ne uralkodjon el rajtunk az a téves elképzelés, hogy karácsonykor minden gondunk köddé válik, karácsonyi énekek dallamai szállnak a levegőben, ajtónkon bekopog Hugh Grant, mint az Igazából szerelem című romantikus vígjátékban, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk.
Ne essünk át a ló másik oldalára sem, ne mondjuk azt, hogy a karácsonynak semmi jelentősége nincs, ez is olyan nap, mint a többi. Hanem túlzások nélkül ünnepeljünk úgy, ahogy elődeink ünnepelték a karácsonyt: hagyományokkal, kedves szokásokkal. Az ünnepet szabjuk magunkra, legyen olyan, amilyennek mi akarjuk.
Gondolkodjunk józanul. Kinek adunk ajándékot, és mennyi pénzt szánunk rá. Nem feltétlenül fontos végiglátogatni a három nap alatt az egész családot és a baráti kört. Ezt megtehetjük az ünnepek után, az új évben is. És főleg ne feledkezzünk meg saját magunkról. Azt tartjuk, hogy karácsonykor senki ne legyen egyedül. De mi van akkor, ha mi éppen erre vágyunk? Egy kis magányos sétára, csendes elmélyülésre, gondtalan heverészésre a jó meleg ágyban, egy tányérka süteménnyel, kedvenc filmünket nézve...
Figyeljünk a veszélyekre
A stresszes időszakokban érthető, hogy szabadulni igyekszünk a ránk nehezedő nyomástól. Több cigarettát szívunk, hosszan telefonálgatunk, görgetünk a Facebookon, felhajtunk egy-két pohárka konyakot. Sokszor előfordul, hogy karácsony tájékán rakjuk le a függőségek alapjait!
A karácsonyi ünnepeket kísérő stressz, az idegesség, a túlhajszoltság és a fáradtság a függőségek kialakulásának melegágya – figyelmeztetnek a pszichológusok. A téli időszakban kevesebb időt töltünk nappali fényben, ami negatívan befolyásolja a szervezet hormontermelését, ingadozást okoz. Az advent heteiben megnövekednek az anyagi gondok az ajándékvásárlás, a fokozott ünnepi készülődés és a társadalmi elvárások miatt.
Saját karácsonyunkat magunk alakítjuk. Az igényeket magunk támasztjuk, mi határozzuk meg, hogy milyen legyen a mi tökéletes és áldott karácsonyunk.
Higgadtság és mértékletesség
Olvasás közben talán már most megjelenik előttünk egy hosszú lista, hogy mi mindent kell még elvégeznünk az ünnep előtti utolsó héten. Vegyünk elő papírt és ceruzát, és írjuk össze. Amikor kész a lajstrom, nézzük át figyelmesen. Valóban fontos, hogy a gyerekek ajándékát a nagyszülők és a keresztszülők helyett is mi cásároljuk meg amellett, hogy a férj, a szülők, az após és anyós ajándékát is ki kell még találnunk?
Ha az ünnepi készülődés már most gondot okoz, akkor higgadtan gondoljuk végig, mire lesz feltétlenül szükség, hogy szép legyen az ünnep. Amit el lehet hagyni, húzzuk ki a listáról. Nem kell a torta és a mákos-diós kalács mellé ötféle aprósütemény. A sült kacsa mellé sem kell halomnyi rántott hús. A látogatásokat sem kell megejteni a két ünnep között (inkább pihenjünk az otthon csendjében). Mások karácsonyfáinak, ajándékainak megcsodálására bőven lesz idő szilveszter után is.
