Egyre több a válás, anyukák maradnak egyedül a gyerekeikkel. Van, aki nem is keres társat, és van, aki azonnal randizni kezd, mert hiszi, hogy érdemes arra, hogy értékes kapcsolatban élhessen.
„Férjből boldog édesapa, édesapából magányos férj lettem. Lehet, hogy csak donornak kellettem? Férfi vagyok: édesapa és férj, aki az elmúlt két évben érzelmileg teljesen elveszítette a feleségét” – írja egyik olvasónk.
Egyre több a mozaikcsalád: az én gyerekem féltestvére együtt mozizik az exférjem barátnőjének a lányával. Hogyan él egy mozaikcsalád, élhet-e boldogan? Írásunkban ezt kérdezzük.
A Facebookot megtöltik a gyerekeket etető, a gyerekekkel játszó, sportoló, sétáló, nevetgélő apák képei. Éppen olyan mesterkéltek, mint azok a nők, akik a trendi fotókon mosolyognak. Ma divat lett apának lenni!
Folytatódik sorozatunk, amely a családon belüli erőszakot térképezi fel. Mi történik a gyerekkel, aki látja, hogy apja rendszeresen „kiakad”, és odavág egyet-kettőt az anyjának.
A 70-es években születtem, nem vagyok már mai gyerek. Van egy öt és egy másfél éves kislányom. Néha azon kapom magam, hogy elgondolkodom, hányadik születésnapomat fogom ünnepelni. Aztán eszembe jut: maholnap 46 éves leszek…
Miközben minden felelősséget az anyára halmozunk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a gyereknek az apjára is szüksége van. Nagyon nagy szüksége.
Szerencsére egyre több szó esik már az apákról, a szerepük egyre kevésbé elhanyagolt, amikor gyereknevelésről van szó. Mondhatni, egyfajta apaforradalom zajlik.