A csevice szláv eredetű szó, savanyút jelent, s ahogy a képek mutatják: savanyúvizet. A csevicék igazi különlegességei a palócság által lakott tájaknak.
Ágcsernyő egy álmos kis település egy mocsaras vidéken, valahol a Tisza és a Latorca között... Nem összekeverendő Tiszacsernyővel! Mi a különbség Ágcsernyő és Tiszacsernyő között?
A kihajtás és behajtás – mikor tavasszal kihajtották az állatokat a legelőkre, október végén meg behajtották – régen nagy eseménynek számított. Azokon a vidékeken, ahol még kint legel a marha, ezek az időpontok kötött terminusok. Képeink Ágcsernyőben készültek, a behajtás napján.
Több mint száz éven át, ha egy komáromi előtt csak megemlítették a hajógyárat, büszkén kihúzta magát. Város volt a városban, büszkeség és áldás, a Duna gyermeke. A komáromi hajógyár 125 éves története dióhéjban.
Hárskút híressége fenséges temploma, csodás középkori részletekkel. A helyben fejtett darázskő ma is meleg, sárgásbarna árnyalatot kölcsönöz az egész beltérnek.
Magyarics Szilvia és párja, Rigó István gyönyörű dióligetet hoztak létre Füssön. Családi házuk szomszédságába 4600 diófát telepítettek. Mit jelent ma dióligetet tartani? – erre a kérdésre kerestük náluk a választ.
A jövendölések általában jeles napokhoz kötődnek. Régen télen sok ilyen jeles nap követte egymást. A jósló eljárások útvesztőiben a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, Sipos Anna igazít el bennünket.
"Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!"