Esterházy János Károly nyári kastélyát Zselízen végre valahára felújítják. Ebben a kastélyban és gyönyörű angolparkjában töltött el kétszer is hosszabb időt a romantikus lelkületű zeneszerző, Franz Schubert, aki gyengéd érzelmeket táplált tanítványa, Karolina grófnő iránt.
A zselízi kastélyt meseszép angolpark veszi körül: patak, ritka fák, platánok, mocsári ciprusfa, több száz éves tölgy található itt. Esterházy János Károly három tölgyfát ültetett ki három gyermeke születésekor. Schubert rengeteget sétált a parkban, a séták után pedig a két kis grófkisasszonyt tanította...
Schubert idejében
Az akkori tulajdonos, Esterházy János Károly feleségével együtt nagy rajongói voltak a kultúrának és a szépnek: támogatták az ipolysági vármegyeháza építését, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítását, és fellendítették a Garam menti település életét. A grófi házaspár gyermekeivel – Máriával, Karolinával és Alberttel – itt találta meg a bécsi nagyvárosi forgatagban sokszor nem lelt nyugalmat.
Az 1800-as évek elején kezdték meg a parkosítást a négyszárnyú lak körül, ahová ugyanazokon a tardosi márványból készült lépcsőkön jutottunk be, amelyeken egykor Schubert is lépdelt.
A mágnáscsaládok körében az idő tájt nagy keletje volt a jó zenetanárnak, így a családfő meghívására Franz Schubert kétszer fél évet töltött itt a kisasszonyok tanáraként.
Az itteni táj és emberek jócskán megihlették; egyik szállása, a közeli Baglyos ház ma is létezik (múzeumként). Sőt, 1842-43-ban maga Franz Sacher, a Sacher-torta atyja is az Esterházy család szolgálatában állt. Őt még fiatalon csábította el Bécsből a gróf uradalmi szakácsának, s itt született meg a fia, Eduard is, aki később megalapította a bécsi Sacher szállót.
Hol az arany? És az ezüst?
A zselízi kastély jó állapotban átvészelte a második világháborút, még a három hónapnyi frontot is. Az aranykészletet is sikerült megmenekíteni az érkező orosz katonák elől, ám az ezüstre már nem maradt idő. A lépcsőfeljáró alá rejtették, ahol a hatvanas években a padló alatt rá is bukkantak. A szómondás szerint egy Nyitráról kirendelt hivatalnok leltározta és vitte el. Sorsáról azóta nem tudni...
Azért az oroszok sem mentek el észrevétlenül: előtte szétverték az ajtókat, meggyújtották az olajfestményeket és a könyveket – a régi burzsoá világ jelképeit látták bennük. Később volt a kastélyban bíróság, hivatal, óvoda; majd 1989, vagyis a rendszerváltás után az enyészeté lett, sokáig üresen állt.
Pedig anno nagy emberek szolgáltak és vendégeskedtek ebben a mostohán kezelt Garam menti kastélyocskában, így jobb sorsot érdemelt volna. Szerencsére nemrégiben elkezdték – végre valahára! – felújítani. Ennek apropóján fotóztuk le most nagy várakozással a körülötte levő szép parkot.
Romantikus lelkülettel
Franz Schubert életében nem volt kifejezetten elismert, talán mert nagyon fiatalon, 31 éves korában halt meg, tífuszban.
Sokszor barátai tartották el, illetve apja iskolájában dolgozott (aki egyházi tanító és amatőr zenész volt). Schubert a dal műfajának mestere, második zselízi tartózkodása alatt például beleszeretett a magyaros stílusba, a népies műdalba. Első itttartózkodása alatt amúgy az egyik komorna szívét sebezte meg a komponista, akivel viszonya is volt (egymás melletti szobákban laktak).
Karolina
Schubert második alkalommal már nagybetegen érkezett a Garam menti városkába, sokat ivott, rosszkedvű és magányos volt, de itt aztán feltöltődött. Állítólag ekkor már reménytelen szenvedéllyel rajongott tanítványáért, Esterházy Karolináért – az utókor sok románcot szőtt köréjük, ám ezekre nincs bizonyíték.
Karolina iránti szerelme bizonyára inspirálta, mert sok szép művet komponált Zselízen. Például a Divertissement à la hongroise (Mulatás magyar módra) című művét, mely a magyarokhoz kötődik.
