Ha megtanuljuk megfigyelni az érzéseinket, akkor könnyebben el tudjuk kerülni azt, hogy túlreagáljuk a helyzeteket.
Attól persze, hogy képesek leszünk megszabadulni a csőlátástól és a túlagyalástól (ami pluszszenvedéseket hoz magával), a helyzet még nehéz marad. Viszont idővel jobban tudjuk majd kezelni. S azzal, hogy a stresszt az élet velejárójaként fogadjuk el, jobban meg is tudunk majd küzdeni vele.
(© Lara Vychuzhanina)
Mi az a distressz?
A stresszt egy egyszerű történettel szokták leírni a szakemberek. Jön a kardfogú tigris, s vele együtt a stressz, ami arra ösztönzi az embert, hogy fusson és meneküljön. A stresszreakció alkalmazkodni tudás a változásokhoz.
A változás nem csupán rossz lehet, a jó változáshoz is alkalmazkodni kell, például: hurrá, új lakásba költözünk – de az is mekkora stresszel jár! Ám míg meg tudunk ezekkel a változásokkal küzdeni, jó stresszről beszélünk.
Azok az emberek a legsikeresebbek az életben, akiknek jó az alkalmazkodóképességük, akik rugalmasan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Ezekre a típusokra mondják azt, hogy könnyen veszik az akadályokat.
Vannak szakemberek, akik azt mondják: az, hogy miképp gondolkodunk a stresszről, meghatározhatja annak hatásait is. Például: előléptetnek bennünket, ami több fizetéssel, de ugyanúgy kihívással is jár, új dolgokat is meg kell tanulnunk. Ha a pluszterhet kihívásnak tartjuk, akkor az a jó stressz kategóriájába esik. Ám ha úgy érezzük, még nem nőttünk fel a feladathoz, nem tudjuk kezelni a kollégákat – az distresszt okozhat. Vagyis a jó stressz könnyen átcsaphat rosszba.
A distressz igazából a stresszre adott (rosszul alkalmazkodó) válasz. Szorongást, fenyegetettséget, félelmet kelt, ami káros lehet, s akár gyulladásos folyamatokat is elindíthat a szervezetben.
Mitől vagyunk jól?
Agy-bél tengely
Az immunrendszer nem különválasztható a lélektől. A bélmozgást az agy a szerotoninnal irányítja. Ugyanazzal a szerotoninnal, amely a hangulatunkért is felel, s ha megfelelő mennyiségben van jelen, kipihentnek érezzük magunkat, sőt még az alvást is segíti. Sokáig nem tudtuk, hogy a szerotonin 95 százalékát az emésztőrendszer termeli. Az is érdekes dolog, hogy csak az emésztőrendszernek külön idegrendszere van, ami összedolgozik a centrális idegrendszerrel. Ezt nevezik agy-bél tengelynek. (Nem véletlenül ajánlják a depressziósoknak a fermentált élelmiszerek fogyasztását: javítja az emésztésüket, s ezáltal a kedélyállapotukat is.) S ha belegondolunk, hogy hányszor volt vizsgák előtt hasmenésünk, már értjük, mit is jelent az, hogy a szerotonin irányítja a bélmozgást.
Miért tesz jót a fény és a zöld?
Figyeljük meg, milyen jólesik, amikor kimegyünk a természetbe, és elnézzük a zöld több millió árnyalatát. A mesterséges világítás sem pótolhatja a természetes fényt. A nap nem úgy megy le, ahogy eloltom a lámpát – világítok, majd hirtelen nem világítok –, hanem lassan... Azért is olyan jó kimenni, megnézni a naplementét, mert magával hozza a lenyugvást, s az agy már akkor elindítja az alvási projektet... Egyébként a stresszt minden olyan mozgás csökkenti, amit a test és légzés tudatosságával végzünk (jóga, kocogás). De minden más mozgás, akár a főzés, a séta vagy a játék is hozhat megkönnyebbülést, mert így lecsendesíthetjük a fejünkben kavargó gondolatcunamit.
(© Lara Vychuzhanina)
Alkohol
A stresszoldást azonban nem csupán a jóga vagy a természetjárás – az élvezet is segíti. Szorongás esetén sokkal több alkoholt fogyasztunk. Statisztikák szerint az egyetemista fiataloknál tízszeresére nőtt az alkoholfogyasztás a Covid alatt, mert az intézkedések elvágták a szociális életünket. Ami pedig olyan fontos számukra, mint a jó levegő: ilyenkor aztán vagy elzárkózunk az élet elől, vagy minden mindegy lesz.
(© Lara Vychuzhanina)
